|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (2.rész)
|
Szocializmuskép - Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről - jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. A már más kérdés , hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem - vezető szerepének megőrzése mellett - hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a művelődési miniszter, valamint a Tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az általunk kívánt mértékben. Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról - mondotta Grósz -, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következtetni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. - A szocializmuskép változik, mégpedig - véleményem szerint - két okból - hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű intézményrendszer - a szocializmus nagy tragédiája ez - amely a szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár másodrangú dolog, mégis megemlítem, hogy a szocializmusra nagy tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét. - Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert, megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném - nem biztos, hogy mindenki egyetért velem -, hogy a szocializmus egy vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és magántulajdonok egyaránt jelen van - de az állami és szövetkezeti tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|