Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Miért akarunk pártkongresszust?

"Az MSZMP Budapesti Reformkör március 22-én "A pártdemokrácia hiánya, szükségessége, lehetősége" címmel rendezett vitát. A vita alapanyagát megküldik az országban működő többi reformkörnek."
SZER, Szerkesztők fóruma:

Für Lajos müncheni előadása

"Súlyos gazdasági válság gyötri az országot. Rendkívül messze lemaradt az ország gazdasági termelését tekintve a korszerű Európa mögött. Súlyos válság hatja át a társadalmat - nemcsak úgy, hogy lassan újra sikerül utólérnünk azt a többször, már odahaza többször elátkozott Horthy-rendszert, hogy még nekünk is lesz újra 3 millió koldusunk ebben az országban - nemcsak így van társadalmi válság, hanem úgy is, hogy szétesett a társadalom, a társadalom alapsejtjei morzsolódtak és hullottak szét - mondhatnám azt is: szétbomlott."

Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (2.rész)

Szocializmuskép

- Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről -
jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP
a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom
egy részét másoknak. A már más kérdés , hogy sikerül-e törekvését
érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy
ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor
nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem -
vezető szerepének megőrzése mellett - hatalmi rendszerbe másokat is
be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a
művelődési miniszter, valamint a Tervhivatal államtitkára
pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom
gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az
általunk kívánt mértékben.

    Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a
szocializmusról - mondotta Grósz -, ám szocialista törekvéseink
inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következtetni, mint
egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de
Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem
pedig meglévő eredmény.

    - A szocializmuskép változik, mégpedig - véleményem szerint -
két okból - hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a
felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a
szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig
uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus
eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű
intézményrendszer - a szocializmus nagy tragédiája ez - amely a
szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár
másodrangú dolog, mégis megemlítem, hogy a szocializmusra nagy
tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus
nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét.

    - Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely
minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást
körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert,
megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném - nem
biztos, hogy mindenki egyetért velem -, hogy a szocializmus egy
vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és
magántulajdonok egyaránt jelen van - de az állami és szövetkezeti
tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek
tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 09:58


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal


SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD