|
|
|
|
Felkészülés a tavaszi mezőgazdasági munkákra - Sajtótájékoztató a MÉM-ben (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - A mezőgazdaság tavaszi felkészüléséről tájékoztatták az újságírókat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban.
A sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy a mezőgazdaságilag művelt terület legnagyobb hányadán a gazdaságok szárazsággal, a talajnedvesség hiányával küzdenek. Az év eddig eltelt napjaiban a sokéves átlagnál 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott, ezért az öntözést sokfelé máris megkezdték. Az őszi vetések fejlettsége nem kielégítő, a növények úgynevezett zöldtömege mindössze 40 százaléka a szokásosnak, a bokrosodás is igen gyenge. Ilyen körülmények között viszonylag kedvező, hogy a tél eddigi részében nem volt jelentős fagy. A szőlőt azonban tavaly ősszel mínusz 15, helyenként mínusz 20 fokos fagy érte, így mintegy 55-60 ezer hektáron a fő rügyek 70-80 százaléka elpusztult. A gyümölcsösökben különösebb kárt a fagy nem okozott. Az enyhe telet kihasználva az őszi mélyszántást a gazdaságok befejezték, az elmúlt hetekben pedig már az őszi gabonák 35-40 százalékán a téli fejtrágyázással is végeztek. A szőlő harmadát, a gyümölcsfák több mint 40 százalékát megmetszették a nagyüzemekben. A gazdaságok tavasszal a népgazdasági tervvel lényegében azonos területen szándékozzák elvetni az egyes növényeket, ettől csupán néhány kultúra esetében térnek el. A kenyér és a takarmánygabonák felvásárlási árának 5 százalékos emelése után például a nagyüzemek egy része növelni akarja a tavaszi árpa vetésterületét, ugyanakkor kukoricát valószínűleg kisebb területen termelnek; legalább is erre utal, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól a tavalyinál kevesebb kukorica-vetőmagot rendeltek. A szántóterület több mint a felén, 2 millió 635 ezer hektáron készítik elő a talajt, majd 11 féle növény magját vetik el a tavasszal a gazdaságok. Ezen felül 1,5 millió hektáron fejtrágyázzák az őszi vetésű kalászos gabonákat, és 230 ezer hektár szőlő és gyümölcsültetvényt metszenek meg. Arra készülnek, hogy a szántóföldeken és a kertészetekben a tavalyinál mintegy 3,5 százalékkal több terméket állítanak elő. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|