|
|
 |
|
 |
Szűrös-interjú az MTI-nek - összefoglaló
|
Strasbourg, 1989. február 17. péntek (MTI-tud) - Magyarországnak az Európai Közösséghez való közeledés érdekében is folytatnia kell a belső jogalkotás reformját, a demokratikus rendszer kiépítését, jelentette ki Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI tudósítójának, Baracs Dénesnek Strasbourgban adott interjújában. Szűrös Mátyás országgyűlési küldöttség élén tartózkodott az Európai Parlament székhelyén.
A magyar politikus hangsúlyozta, hogy ,,még nyitottabbak akarunk
lenni nemzetközi színtéren,,, az egyoldalú orientációt a magyar
külpolitikában kiegyensúlyozott politikai vonalvezetésnek kell
felváltania, amelynek értelmében a Kelettel és a Nyugattal való
kapcsolatépítés egyaránt fontos. Magyarországnak nagyon fontos a
szövetség a baráti országokkal, és az a hatalmas piac, amit a
Szovjetunió, illetve a KGST jelent. Ugyanakkor, ha meg akarja
gyorsítani felzárkózását a legfejlettebb ipari országok szintjéhez,
akkor Nyugat-Európával, illetve az Európai Közösséggel is
fejleszteni kell kapcsolatait.
Hangsúlyozta, a strasbourgi megbeszélések során nem tapasztalt
olyan igényt, hogy Magyarország eltávolodjon korábbi partnereitől.
Egyidejűleg kifejezésre jutott az az érdekeltség is, hogy
Magyarországon úgy kell végrehajtani a demokratizálási folyamatot,
hogy az ne veszélyeztesse az ország stabilitását.
Mint mondotta, Strasbourgban elhangzott olyan ígéret, hogy az
Európai Gazdasági Közösség a magyar gazdasági versenyképesség
növekedésével, a reformok folytatódásával párhuzamosan kész
meggyorsítani a mennyiségi megkülönböztetéseket még tartalmazó
EGK-listák felszámolását.
Szűrös Mátyás szerint végig kell gondolni, lehetséges-e, hogy
Magyarország a következő évtized második felében esetleg társult
tagként közeledjen a közösséghez, úgy, mint egyes EFTA-tagállamok, s
úgy, hogy eközben nem vonul ki a KGST-ből. Mindez egy összeurópai
integrációs folyamat része lenne.
Az MTI tudósítójának elmondta azt is, hogy a magyar
országgyűlési küldöttség összeállításakor figyelembe vették a magyar
parlamenti érdektagoltságot, s a magyarországi változásokat. A
Strasbourgban járt nyolc képviselőből három volt MSZMP-tag. Szűrös
Mátyás véleménye szerint a küldöttségnek így nagyobb volt a
szavahihetősége; képviselte azt, ami most az ország érdekében áll, s
egyben a viharos politikai átalakulást is tükrözte.+++
1989. február 17., péntek 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|