|
|
 |
|
 |
A SZOT és az MDF vezetőinek találkozója (1. rész)
|
1989. február 14. kedd - Képes-e a szakszervezeti mozgalom a múltjával szembenézni, a függetlenedés útját végigjárni - erről és más politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről volt szó a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Demokrata Fórum vezetőinek kedden, a SZOT székházában megtartott megbeszélésén. Az MDF képviselői szerint a szakszervezetek sem kerülhetik el, hogy határozottan leszámoljanak a múltukkal, ha demokratizálódó politikai viszonyaink között be akarják tölteni feladatukat. Csoóri Sándor, az MDF elnökségének tagja azt vetette fel - utalva a szervezett dolgozók múltheti tömegdemonstrációjára -, miként egyeztethető össze a SZOT megújulási törekvéseivel, hogy új dolgokat régi formák között igyekszik megvalósítani. Bíró Zoltán, az MDF másik vezetője megértéssel szólt annak a folyamatnak a nehézségeiről, amelyet a szakszervezetek függetlenedése jelent a párttól, de mint mondta, a köldökzsinór még létezik a két szervezet között. Ha a többpártrendszer realitássá válik, akkor már nem az lesz a kérdés, hogy milyen a szakszervezetek viszonya az MSZMP-hez, hanem az, hogy hogyan viszonyul a különféle pártokhoz - mondta. Ezzel kapcsolatban az MDF több vezetője is kifejtette azt a véleményét, hogy a több pártrendszerben a szakszervezetek kulcsszerepet tölthetnek be, mások ennél is tovább mentek, s azt mondták, hogy esetenként akár a mérleg nyelve is lehet a mozgalom. Für Lajos szerint, ha sikerülne megvalósítania a szakszervezeteknek, hogy ismét alulról építkező mozgalommá váljanak, akkor ezzel azt a közönyt is oldani tudnák az emberekben, amit ma fontos politikai kérdések iránt viszonylag széles körben tapasztal. A közöny mellett egyfajta félelem is jelen van a társadalomban, - mutattak rá az MDF vezetői.
A szakszervezeti mozgalom már többször tanubizonyságát adta,
hogy képes és akar is szembe nézni múltjával - mondták a SZOT
vezetői. Ennek egyik jele az volt, amikor szakítottak azzal a 40
éven keresztül vallott és gyakorolt felfogással, hogy a
szakszervezeteknek ugyanolyan feladatuk a gazdálkodás, a termelés
segítése, mint a munkavállalók érdekeinek képviselete.
Ha Magyarországon valóságos pártok működnek majd, akkor a
szakszervezeti mozgalom válaszút elé kerül, hogy hagyja-e magát
szétforgácsolni a különféle politikai erőktől, vagypedig koalíciós
alapon működik tovább - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.
(folyt.köv.)
1989. február 14., kedd 20:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|