|
|
 |
|
 |
Vita az új alkotmány koncepciójáról a Jurta Színházban (1. rész)
|
1989. február 3., péntek - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság szervezésében pénteken az új alkotmányról, a jogállamisághoz vezető útról rendeztek vitát a Magyar Szocialista Munkáspárt, Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek részvételével.
Dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi
Kar alkotmányjogi professzora (MSZMP) többek között hangsúlyozta,
hogy két munkabizottságban vett részt az új alkotmány koncepciójának
kigoldozásakor, s ezt a jelenlegi szövegezést jó vitaanyagnak
tekinti, amelyről széles körű véleménycsere indulhat meg a
társadalomban. Sok vitakérdés merülhet fel ugyanakkor az egy- vagy
kétkamarás parlamentről, a közigazgatási bíráskodásról és más
témákról, amelyek a viták eredményeképpen finomodhatnak az új
alkotmányban. Általános az a vélemény - mondotta -, hogy népszavazás
zárja az új alkotmány megszületésének folyamatát, s ezért különösen
fontos, hogy már az előkészítésben megfogalmazódjanak a
legkülönbözőbb társadalmi vélemények.
dr. Boross Imre pártfőügyész (Független Kisgazdapárt) kiemelte,
hogy a koncepcióban szereplő ,,egyéni tulajdon,, kifejezés és annak
tartalma szerintük túl tág. Egykamarás parlamentet képzelnek el, és
kifejezetten csak politikai platformok jelenjenek meg a
Parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy az államfő elsősorban
reprezentatív funkciót töltsön be.
Tölgyessy Péter (SZDSZ), az MTA Állam- és Jogtudományi
Intézetének tudományos munkatársa elmondotta, hogy már most a
társadalmi vitát kellene rendezni, nagy példányszámban közreadni az
alkotmánykoncepció szövegét, és utána megfogalmazni azt. Az
alkotmányban elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalom meg
tudja magát szervezni, kimondani benne azt, hogy mindaz szabad, ami
nem akarja erőszakkal megváltoztatni a fennálló államrendet.
Révész T. Mihály (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), az ELTE
Magyar Jogtörténeti Tanszékének vezetője elsősorban azt
hangsúlyozta, hogy a hazai hagyományokra nyitottabbnak kell lennie
az alkotmánynak. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|