|
|
|
|
Csehszlovák ellenzék - Jan Palach - Rudé Právo (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. január 12. csütörtök (MTI-tud.) - Prágában nagy feltűnést keltett a Rudé Právónak az a csütörtökön megjelentetett cikke, amely Jan Palach diák húsz évvel ezelőtti, politikai indíttatásából elkövetett Vencel-téri öngyilkosságával foglalkozik. A CSKP lapja az írásban élesen támadta az ellenzéket, amely az évforduló alkalmából meg akar emlékezni a két évtizeddel ezelőtti tragikus eseményről. A Rudé Právo azt írta, hogy ugyanazok az erők, amelyek húsz évvel ezelőtt katasztrófa szélére sodorták az országot, most újabb provokációval próbálkoznak, ezért érthető, ha az illetékes prágai kerületi tanács elutasította a demonstráció megtartására benyújtott kérelmét.
A CSKP lapja a ,,kockáztatás volt,, című írásában részletesen foglalkozik Jan Palach halálának körülményeivel és a húsz évvel ezelőtti politikai fejleményekkel. Az újság szerint a jobboldal, két évtizeddel ezelőtt, amikor már csökkent a befolyása és érezte, hogy vesztésre áll, úgy akarta visszafordítani az események menetét, hogy kiprovokálta Jan Palach egyetemi hallgató tragikus tettét, aki a Vencel-téren elégette magát. A húsz évvel ezelőtti politikai eseményekről azt írta az újság, hogy a CSKP Központi Bizottságának 1968 novemberi ülésén elfogadott határozatok gátat tudtak vetni a további szocialistaellenes fejlődésnek. A jobboldal, hogy megpróbálja legalább néhány pozicióját megtartani, politikai nyomásgyakorló akciókat, köztük diáksztrájkokat szervezett. A feszült atmoszférában, a jobboldali provokátorok befolyása alatt, az egyetemi diákok készek voltak bármiféle sokkoló akcióra, hogy utcára vigyék az embereket, és ezzel magyarázható Jan Palach 1969. január 16-án elkövetett, az egész csehszlovák társadalmat megrázó tragikus tette. A lap megemlítette, hogy az azt követő tíz napban további tizenhét, többségében fiatal ember próbált meg hasonló drámai módon öngyilkosságot elkövetni. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 14:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|