|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek
|
1989. február 26. vasárnap (MTI) - Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak a TANJUG által készített interjúnak teljes szövegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a juugoszláv hírügynökségnek.
- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény, - emelte ki Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása előtt adott interjúban. A magyar vezető a TANJUG hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo Saranovicot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre válaszolt, jegyzeteket nem használt. - A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hibák, - folytatta Grósz Károly. De a tény, hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok versenyheyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem - tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európában, sem Nyugat-Európában nem oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt, hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt választódjanak ki. Íly módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek, mert ilyenek nincsenek - de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell mindezeket vállalnunk. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (2.rész)
|
Szocializmuskép - Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről - jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. A már más kérdés , hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem - vezető szerepének megőrzése mellett - hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a művelődési miniszter, valamint a Tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az általunk kívánt mértékben. Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról - mondotta Grósz -, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következtetni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. - A szocializmuskép változik, mégpedig - véleményem szerint - két okból - hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű intézményrendszer - a szocializmus nagy tragédiája ez - amely a szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár másodrangú dolog, mégis megemlítem, hogy a szocializmusra nagy tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét. - Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert, megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném - nem biztos, hogy mindenki egyetért velem -, hogy a szocializmus egy vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és magántulajdonok egyaránt jelen van - de az állami és szövetkezeti tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (3.rész)
|
- Nagyon lényeges dolognak tartom, hogy a szocializmus az egyéni képességek szabad kibontakoztatása mellett a közösségekben rejlő értékeket is felhasználja. Ezeket nem állítja egymással szembe, hanem az egyéni és a közösségi boldogulást összekapcsolja. Ebben Jugoszláviának nagy történelmi tapasztalatai vannak. - A szocializmus jellegzetességének tartom még azt, hogy a teljesítményekben, illetve az elosztásban a teljesítményelvnek kell érvényesülnie, s ezzel együtt a társadalomnak nagyobb terhet kell felvállalnia a szociális különbözőségek megszüntetésére. Mert igazi nagy problémánk, hogy a munka díjazása és a szociális követelmények összekeverednek, összemosódnak a határvonalak, pedig szét kellene választani őket. Nagy Imre és 1956. A Központi Bizottság nemrégi ülésével kapcsolatos kérdésre rátérve - amely 1956 jellegét is megvitatta, valamint a kormány azon döntését is, hogy a kissé későbbi bírósági tárgyalás főszereplői megjelölt sírban nyugodhatnak - Grósz Károly megemlítette, hogy Nagy Imrének, valamint legközelebbi munkatársai földi maradványainak eltemetése humanitárius meggondolásokból indokolt. Harminc év után egy szocialista rendszernek elemi kötelessége, hogy Nagy földi maradványait méltó keretek között hantolja el anélkül, hogy minősítené az elhunytat. Ez nem politikai rehabilitáció, ez minden egyes embernek kijáró emberiességi gesztus. Ha az események történelmi kutatása indokolt, akkor természetesen meg kell vizsgálni azokat a körülményeket is, amely között elítélték Nagy Imrét. Ha netán találnánk olyan új, eddig nem ismert tényeket, amelyek rehabilitálását indokolnák, akkor azokkal is szembe kell néznünk - mondotta a többi között Grósz Károly. - De a temetés nem ezt fejezi ki. Mi tudományos és jogi szempontból felülvizsgálunk minden olyan okmányt, amely ennek a korszaknak az eseményeihez kapcsolódik. Ha a tudományos felismerés politikai következtetéseket igényel, akkor természetesen azokat is megfogalmazzuk. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (4.rész)
|
Grósz véleménye szerint 1956 mostani értékelése nem más, mint az elmúlt harminc évben eltorzult értékelés kiigazítása. Elutasítom a nyugati sajtónak azt az állítását, miszerint a február 10-11-ikei központi bizottsági ülésen elvi kompromisszum született volna. Ez tulajdonképpen egy korábbi egyoldalúság kiigazítása, (hogy tudniillik csak ellenforradalomról van szó - a tudósító megjegyzése). Ez felel meg a valóságnak. (Tehát, hogy népfelkelés tört ki, amely később mindinkább ellenforradalommá alakult át - tette hozzá a jugoszláv tudósító.) Politikai és gazdasági reform Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A reform 20 évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a politikai reform valójában el sem indult. 1982-1983-ban a gazdaság mélyponton volt, a vezetők a napi feladatok megoldására koncentráltak, s háttérbe szorult a koncepció kidolgozása. A gazdasági reform - tette hozzá Grósz Károly - továbbra is jól halad, ezt bizonyítja a Központi Bizottság eheti ülése is, amely arra vállalkozott, hogy korszerűsíti, megújítja az agrárpolitikát. A két évvel ezelőtt bevezetett bankrendszer is jól vizsgázott, jelentős az új adórendszer, a társasági törvény, s a parlament hamarosan elfogadja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt. Folyamatban van az inflációellenes program kidolgozása, illetve egy olyan gazdasági mechanizmusé, amely alkalmazkodni fog a világpiachoz. Lehetőségeinkhez mérten a gazdasági reform nagy léptekkel halad előre - ismételte meg a TANJUG újságíróinak beszélgető partnere. - Vannak azonban fékek is. Egyrészt, az óriási adósságállomány (csaknem 18 milliárd bruttó összegben - a tudósító megjegyzése), másrészt kicsi a gazdaság mozgásszabadsága. Ugyanakkor - folytatta Grósz - felgyorsultak a politikai változások, mivel e téren inkább szubjektív, mintsem objektív akadályokat kell leküzeni. Politikai bölcsesség, elhatározottság és bátorság kérdése, hogy mit vállalunk fel. Nem lenne jó, ha a két reformfolyamat nagyon elszakadna egymástól. Szerintem a politikai reformnak egy kicsivel a gazdasági előtt kell haladnia, attól nem szakadhat el. Semmit sem ér az a politikai felépítmény, amely mögött nincs anyagi, gazdasági teljesítmény. Létezik azonban egy harmadik reform is, az ideológiai. Ez gyakorlatilag még nem indult el igazán. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (5.rész)
|
Az Európai Gazdasági Közösséggel és a KGST-vel való viszony: - Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára - mondotta Grósz Károly. - Ami az európai Közös Piacot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud mindket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Európai Gazdasági Közösség Nyugat-Európa politikai közösségének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy szocialista állam rendszeridegen. Mi tehát nagyon szoros gazdasági együttműködésre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon keressük a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Példaként említhetem, hogy szabványainkat az Európai Gazdasági Közösség szabványaihoz igazítjuk, de a szervesebb kapcsolat távlatai nem láthatók. Még egyszer mondom, ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak - folytatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közösség politikai közösséggé fog válni. Ez tíz vagy húsz év alatt végbemegy. Ebbe egy szocialista társadalmi rendszerű ország nem illeszthető be. Másrészt. Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell - mutatott rá Grósz. - Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. Hosszú lenne, ha részletesen belemennénk a KGST-vel kapcsolatos programjavaslatunk ismertetésébe. De a fő iránya egyszerűen megjelölhető. Egy sokkal korszerűbb elszámolási, pénzügyi rendszerre van szükség a KGST-ben, és egy korszerűbb árrendszerre. Magasabb fokra kell emelni a termelési együttműködést, fokozatosan szabaddá kell tenni a tőke, a munkaerő áramlását. A KGST jelenlegi, központi tervirányításra épülő mechanizmusából sok mindent le kell vinni a vállalatok közötti együttműködés szintjére. Ennek a feltételrendszerét is létre kell hozni. Első elem egy olyan konvertibilis valuta, amely az együttműködést pénzügyileg is lehetővé teszi. Ki kell alakítani egy megfelelő elszámolási és intézményrendszert. Az irány csak az lehet, hogy a közös valuta válik konvertibilissé. Azt nem lehet tudni, hogy ennek mikor teremthetők meg a feltételei - egyszerre semmiféleképpen sem. Ezért mi az elszámolások részleges konvertibilitásának állápontját képviseljük. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (6.rész)
|
A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. A főtitkár hangsúlyozta: még nagyon sokáig nem mondhatjuk, hogy nincsenek szovjet csapatok Magyarországon. De hogy csökkenni fog a csapatok létszáma, az biztos. Erre már ebben az évben jelentős mértékben sor kerül, s a csökkenés a jövő évben is folytatódik. A teljes csapatkivonás - mondta Grósz - megítélésem szerint akkor fejeződik be, ha az amerikai csapatok kivonulnak Nyugat-Európából. Ennek nem kell feltétlenül egyazon ütemben történnie, de a tendenciának azonosnak kell lennie. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti - tért át Magyarország párvezetője a következő kérdésre -, két felfogás létezik. Az egyik, hogy a szocializmus természetéből adódóan megoldja a nemzetiségi problémát. Nekünk nem ez a tapasztalatunk. Mi tehát a másik felfogást valljuk, miszerint minden ország vezetésének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségiek jogainak szavatolására. A gyakorlat a szocialista országokban eltérő, attól függően, hogy kik melyik álláspontot vallják magukénak. Szerintem a nemzetiségi kérdés csak történelmi távlatban, tudatos és terveszerü munka eredményeként oldódik meg. Ennek útja, hogy az adott állam minden feltételt biztosít a nemzetiségi létből adódó igények érvényesüléséhez, és lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy rendszeres, folyamatos kapcsolatokat tartsanak az anyanemzettel. Ez a természetes folyamat oldja meg a nemzetiségi problémát. Kétoldalú együttműködés - Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az eredményekben és a nehézségekben látok - tért ki Grósz a kétoldalú együttműködésre a két szomszédos ország között. Gazdaságaink nem elég korszerűek, késve alkalmazkodtak a világban zajló változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett országok mögött, nem fordítunk kellő gondot a szellemi és a tudományos munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb teljesítmények elérésében. E tekintetben, amennyire én tudom, Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati rendszerre, az öntevékeny közösségekre - tette hozzá Grósz Károly. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (7.rész)
|
- A déli szomszédságunkban működő politikai mechanizmus több olyan értéket is hordoz, amelynek megteremtésén Magyarország még csak most dolgozik. A különbségek - egyebek között - abból adódnak, hogy míg Magyarország nem soknemzetiségű ország, addig Jugoszlávia az, s ez sok kérdésben teljesen más megközelítést igényel. - A két ország politikai kapcsolatai valóban igen jók, példamutatóak. Sokat fejlődött a gazdasági együttműködés, s amit különösen nagy értéknek tartok, hogy igen erősek az állampolgárok közötti kapcsolatok. A gazdaság területén kívánatos lenne a kooperációs együttműködés bővítése. Kereskedelmi forgalmunk jobban bővülhetne, ha a hangsúlyt a termelési együttműködésre helyeznénk - emelte ki Grósz Károly. - Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnökével való találkozótól az MSZMP főtitkára a két ország belső kérdéseiről kölcsönös, mélyreható tájékoztatást, valamint a még gyümölcsözőbb együttműködés elősegítését várja. - Magyarországnak érdekében áll a szabadabb, nyitottabb együttműködés. Továbbra is tartalmas, jószomszédi viszonyban akarunk élni Jugoszláviával. Azt kívánjuk, hogy a politikai, gazdasági és az emberek közötti kapcsolatok elmélyüljenek. Érdekünk, hogy a határ mentén élők között még gazdagabb, még eredményesebb legyen az együttműködés. Ez azt is eredményezheti, hogy a nemzetközi küzdőtéren, a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokban is egyre több lehetőséget találunk az együttműködésre - mondta végezetül Grósz Károly. +++
1989. február 26., vasárnap 10:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|