|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Szociáldemokrácia
|
Köln, 1989. április 28. (Deutschlandfunk, Késő esti híradás) - Budapesten, a héten szokatlan kétnapos nemzetközi értekezletet tartottak a szociáldemokrata és kommunista pártok tudományos képviselőinek részvételével. Nyugat-Európából összesen hat szociáldemokrata párt küldöttei voltak jelen, közöttük a német szociáldemokrata párt is, amely a párthoz közelálló bonni Friedrich Ebért alapítványon keresztül képviseltette magát. A Varsói Szerződés tagállamai közül a románok ezúttal is távollétükkel tüntettek. A budapesti tudományos értekezletről Kiszely Gábor beszámolóját olvassuk fel: - A tanácskozáson jelen volt a Szocialista Internacionálé főtitkára a finn Pentti Vaananen is. Holott ez az értekezlet a magyar kommunisták kezdeményezésére jött létre, azon részt vett a néhány hónappal ezelőtt újra megalakított Magyar Szociáldemokrata Párt két küldötte is. A vita középpontjában A szociáldemokrácia és a Nyugat politikai rendszerei című téma állt, amely manapság igen nagy jelentőséggel bír a magyar baloldal számára, miután a kommunista párt, amely 1948-ban bekebelezte a szociáldemokratákat és a szociáldemokrácia elvei évtizedeken át nem engedte érvényre jutni, az utóbbi időben egyre szorgosabban kutat a szociáldemokrata gyökerek után. Egyre több magyar reform kommunista hivatkozik éppen ezért a szocialista értékekre és hagyományokra, amelyek fennmaradását a jövőben az eddiginél jobban akarják biztosítani. Ennek oka nem csupán az a tény, hogy a magyar kommunisták a nagy léptekkel haladó demokratizálási folyamat kapcsán az újjáéledt magyar Szociáldemokrata Pártban versenytársra bukkantak, ami akkor is érvényes, ha e párt vezetősége egyelőre még teljesen zilált állapotban van. A reform kommunisták a szociáldemokrata elvek újjáélesztésével saját pártjukat is vonzóvá akarják tenni a magyar választók előtt, a külföld felé pedig szeretnék kidomborítani demokratikus arculatukat. Az effajta megfontolások természetesen szóba kerültek a budapesti értekezleten, ami a várakozásnak megfelelően a keletnémet és csehszlovák küldöttek bírálatát és tiltakozását váltotta ki. Gyakorlatilag azonban lényegében arról van szó, hogy Magyarország a nyugati szociáldemokraták segítségét is keresi ahhoz, hogy még közelebb kerülhessen az Európai Közösséghez. A magyar kommunisták meg vannak győződve arról, hogy a Szocialista Internacionálé nem kételkedik megújhodási törekvései komolyságában. Ami a német szociáldemokratákat illeti, megállapítható, hogy Budapesten az eddigi kapcsolatok további erősítése mellett szálltak síkra, de azt sem titkolták, hogy a jövőben a kommunista párton kívül a Magyar Szociáldemokrata Párttal is szoros együttműködésre törekszenek majd. A német szociáldemokrata párt, amely állandóan figyelemmel kísérte a magyar reformfolyamatot, éppen ezért a budapesti tudományos értekezletet úgy értékelte, hogy az jelentős mértékben járult hozzá az európai együttműködéshez. +++
1989. április 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|