|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Menekültek
|
Washington, 1989. március 29. (Amerika Hangja, Sajtószemle) - A Chicago Tribune hasábjain beszámolnak arról, hogy most már nemcsak magyarok, hanem román nemzetiségűek is nagy számban menekülnek hazájukból Magyarországra. Romániából az éjszaka leple alatt különböző utakon jönnek át a határon. Elhagyott erdei ösvényeken, kikerülve a fegyveres határőröket, vagy pedig a Tisza vizén kelnek át, öreg teherautó- belsőkbe kapaszkodva. Céljuk azonban valamennyiüknek közös: elmenekülni Ceausescu Romániájából, a gazdasági nyomorba döntött és politikailag elnyomott hazájukból, s eljutni a reformokat jelenleg megvalósító és viszonylagos jólétben élő szomszéd állam területére, Magyarországra. A menekültek az elsők a történelemben, akik egyik kommunista országból szöknek a másikba. Magyar menekültügyi szakértők elmondták, hogy ezeknek az embereknek csak kis hányada - kevesebb mint 10 százalék - és túlnyomórészt román nemzetiségűek akarnak továbbutazni Nyugatra. A menekültek nagy többsége - mintegy 88 százaléka - magyar, akik saját nyelvüket akarják beszélni, és saját etnikai közösségükben akarnak élni. Azokban a régi időkben, mielőtt Gorbacsov megkezdte reformprogramjának, a glasznosztynak és a peresztrojkának a megvalósítását, Magyarország még kötelességtudóan játszotta a jó szocialista szomszéd szerepét és visszaadott minden szökött romániai állampolgárt a román határvédelmi szerveknek. A viszálymentes szocialista bajtársiasság ideje azonban lejárt. Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a szovjet tömb országai még a jószomszédság mintaképei voltak. Magyarország 15 hónappal ezelőtt felmondta a régi határegyezményt Romániával. Németh Ferenc, aki a kormány által létrehozott budapesti menekültközpont vezetője, elmondotta: azóta több mint 14 ezer román állampolgár kapott menedéket. Ezenfelül több ezerre tehető azoknak a száma, akik illegálisan tartózkodnak Magyarországon, mert egyrészt nem ismerik az új rendelkezéseket, másrészt félnek, hogyha jelentkeznék, akkor visszaadják őket a román szerveknek. Nyugati diplomaták és a magyar hatóságok véleménye szerint ez a menekültek számára több év romániai kényszermunkatábort jelentene. Magyarország a nemzetközi nyilvánosság előtt bírálta Ceausescut a körülbelül kétmillióra becsült erdélyi magyar kisebbséggel való bánásmód miatt. A magyar vádak a Ceausescu-tervre koncentrálódtak, melyek értelmében a román pártvezér körülbelül 13 ezer falut akar buldózerekkel a földdel egyenlővé tenni, és a lakosságot sivár betonépítményekbe kényszeríteni. A tiltakozás kiváltotta Bukarest ellenreakcióját, és Románia azzal vádolta Magyarországot ekkor, hogy a trianoni békeszerződésben elvesztett erdélyi területek visszaszerzésére törekszik. Mint ismeretes, a magyar Erdélyt 1918-ban csatolták Romániához, majd 1940 és 1945 között rövid időre visszatérhetett az anyaországhoz. A II. világháború után ismét román fennhatóság alá került. Németh Ferenc szerint a melegebb idő visszatértével a menekültek újabb hullámát várják, mivel a kizöldült természet kedvezőbb lehetőségeket nyújt az elrejtőzéshez és a határon való átjutáshoz, valamint a folyókon is megkönnyíti az átkelést. Tárt karokkal várjuk őket - mondta a budapesti menekültközpont vezetője. Három fiatal menekült - akik feltehetőleg teherautó-gumival keltek át a határfolyón - elmondta, hogy amikor magyar területre érkeztek, vizes ruháik megszáradásáig a magyar határőrök egyenruhákat adtak nekik. Németh Ferenc egy interjúban közölte, hogy a legtöbb menekültnek Budapestre érkezése után napokon belül sikerül munkát adni. Mindazonáltal elhelyezésük állandó probléma marad, mert a helyi lakosság is lakáshiánnyal küzd. Akik gyermekek nélkül érkeznek, azoknak könnyebb a dolguk, azokat elhelyezik munkásszállásokon, de gyakran felkérik az állami vállalatokat is, hogy bocsássanak a menekültek rendelkezésére lakást. A menekültek gyakran oly öreg, rossz állapotban lévő lakást kapnak, amelybe a helyi lakosság nem költözne be - mondta Németh. A kormány a múlt év folyamán körülbelül 300 millió forintot fordított a menekültek segélyezésére, amelyhez még hozzájön az egyház és a magánszemélyek által otthon és külföldön gyűjtött adomány. Ez az anyagi áldozat tette lehetővé a városi hatóságoknak Budapesten és a keleti, valamint a déli határ mentén, hogy azonnali segélyben részesíthessék a menekülteket. A glasznoszty, vagyis a nyíltság másik jele, hogy az állami támogatás kiegészítésére az egykor üldözött egyháznak engedélyezték a menekültsegélyezési program megindítását. Németh Géza lelkésznek - akit 1972-ben politikai okok miatt eltávolítottak a magyar református egyházból - például a közelmúltban engedélyezték papi hivatásának folytatását. Most Budapest fővárosban széles körű tevékenységet folytat a menekültek segélyezésére. A templomot minden pénteken menekültek százai keresik fel, hogy élelmiszer- és ruhasegélyben részesüljenek, és részt vegyenek a külön számukra tartott istentiszteleten. A menekültek gyakran és hosszan panaszkodnak Ceausescuról, aki megpróbálja eltörölni a magyar nemzetiségű kultúrát, megszüntetni a magyar nyelvű iskolákat, és mindent elkövet, hogy a magyarokat románlakta területekre telepítse. +++
1989. március 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|