|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Fellépés a terrorcselekmények ellen
|
München, 1989. március 22. (SZER, Magyar híradó) - Megszaporodtak a bombarobbantással fenyegetőző névtelen telefonhívások. A rendőrség reagált: a Belügyminisztérium bejelentette, hogy a telefonálók kilétének megállapítására speciális berendezést készíttetett. Nyilvánvalóan olyat, amellyel be lehet mérni: milyen telefonszámról érkezett a hívás. Erre a hírre a magyar polgárban gyanú ébred. A telefonlehallgatás ismert dolog, a levélcenzúra még mindig létezik, és ugyan miféle biztosítéka lehet az állampolgárnak, hogy ezt a most emlegetett berendezést a rendőrség tényleg csak a közbűnténnyel gyanúsíthatok esetében használja? A kezdődő demokratizálódás folyamatában hogyan lehetne meghatározni a rendőrség új szerepkörét? Milyen módon lehetne ellenőrizni, hogy ne éljen vissza a hatalmával? Tamás Gáspár Miklós? - Azt hiszem, hogy már itt vannak jogi szempontok, amelyekre azonnal ki is térek. Azért az esetleges - ebben a pillanatban a politikai és a lélektani - megfontolásra. A rendőrséghez nekem is fordulnom kellett volna a közelmúltban. Először akkor, amikor magát a rendőrséget kellett volna feljelentenem, tavaly június 16-ikán, amikor többedmagammal a Nagy Imre halála évfordulóján rendezett tüntetésen megvertek bennünket. Ettől eltekintettem, mert értelmetlennek tartottam - mert nem bízom a rendőrségben. Nemrégiben, amikor a szabaddemokraták és a Fidesz számos más vezetőivel együtt fenyegető névtelen leveleket kaptunk: lógni fogtok, halál rátok, megdöglesz, és hasonló szövegekkel - szintén többen bíztattak, hogy forduljak a rendőrséghez. Eszem ágában sincs a rendőrséghez fordulni! Nem bízom ebben a rendőrségben. Ha most, ez a magatartás, amiben osztozom a magyar állampolgárok nagy többségével azt hiszem, tulajdonképpen nem a törvénytisztelő állampolgár magatartása - és bizonyos esetben fájlalom is, hogy ez az attitűdöm - de azt hiszem, hogy ameddig politikai eszközökkel a rendőrségi iránti bizalom meg nem teremthető, addig nyilván az embernek az első gondolata a gyanakvás, amikor a telefonfülkék hívószámainak a bemérésére újabb felszereléseket vásárolnak. Az ember attól tart, hogy ezzel nem a bűnözőket fogják ellenőrizni, hanem a reformkommunistáktól az ellenzéken keresztül a sztálinistákig mindazokat, akiktől a hatalomnak félnivalója van. Úgyhogy a jogi elrendezés, amely egy eljövendő nyitott demokráciában majd valóban a nép ellenőrzése alá helyezi a rendőrséget a bíróságokon keresztül -, az majd megteremtheti a rendőrség iránti bizalmat. Bár meg kell mondanom, hogy itt nagyon szívós hagyományokkal kell majd megküzdenie az új magyar demokráciának, ha létrejön -, hiszen kulturális kérdés is. Az emberek Franciaországban sem szeretik a rendőröket: népszerűtlenek, annak ellenére, hogy Franciaország mégiscsak demokráciának minősíthető többé-kevésbé. Magyarországon a zsaru iránti ellenszenv szintén évszázados, és remélem, hogy ha valóban bírói ellenőrzés alá kerül a rendőrség, ha rendőrök csak ott viselnek fegyvert és egyéb kényszerítő eszközöket, ahol ez elkerülhetetlen, ha a rendőrség megszűnik katonai szervezetnek lenni, ha a rendőrség nem egy országos szervezet, hanem a helyi önkormányzatoknak alárendelt testület, ha a rendőri kényszerintézkedések megszűnnek és csak a bíróság hozhat ilyeneket, továbbá hogyha sikerül a rendőri visszaéléseket korlátok közé szorítani -, ez megváltozhat, és talán a jövőben kialakulhat egy olyan magatartás a magyar honpolgárokban a rendőrség iránt, amivel a Nagy-Britanniában, vagy az Egyesült Államokban lehet találkozni, ahol az emberek azonnal rendőrhöz fordulnak, hogyha valami bajuk van. Attól tartok, hogy erre még elég sokat kell várnunk. És a baj az ráadásul, hogy a félelem félelmet szül. A társadalomban ma meglévő rettegések a rendőrségre is érvényesek, és a rendőrök is honfitársaink. Csakhogy: nekik pisztoly, gumibot, bilincs és könnygázspray áll a rendelkezésükre, és ameddig a társadalom kiszolgáltatottnak érzi magát az átláthatatlan, titokzatos erőszakszervezetekkel szemben, addig bizalom nem várható el, és addig - hiába tudom, hogy ez nem az igazán felvilágosult modern állampolgár álláspontja - addig én sem bízom a zsarukban. +++
1989. március 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|