|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Parlamenti vitákról
|
München, 1989. március 4. (SZER, Hallgatók fóruma) - Ha a kormányon múlt volna - a sztálinista beidegződések szerint, ahogy Őry Csaba, a TDDSZ egyik vezetője mondja - rókaúton oldották volna meg a problémát, vagyis az apparátusok, az ÁBMH és a SZOT egymás között állapodik meg, és a parlamentben szokás szerint keresztülhajtják a törvényeket. A független szakszervezetek erőteljes és nemzetközi szakszervezetek részéről is támogatott fellépése következtében azonban immár odáig jutottunk, hogy sor került két, a maga nemében páratlan és korábban elképzelhetetlen találkozóra is. A független képviselők csoportja a Parlamentben vitatta meg a két törvénytervezetet, az ÁBMH-ban pedig azonos időpontban szintén erről a kérdésről konfrontálódtak a különböző nézetek, amelyhez persze az ellentábor képviselőit is meg kellett hívni. A vita után a jövő heti mérkőzés kimenetele háromesélyessé vált. A SZOT körülbelül hatodik állásfoglalását ismertette meg a közvéleménnyel, és lehet, hogy lesz egy következő is, amely maga is elveti a jogászok szerint teljesen abszurd és kidolgozatlan, a függetlenek véleménye szerint a társadalmi feszültségeket tovább növelő tervezetet, és leveszi azt a parlament napirendjéről. Őry Csabát, a TDDSZ országos választmánya tagját, aki részt vett az ÁBMH-ban tartott találkozón, arról kérdeztem, hogy miként ítéli meg a parlamenti mérkőzés esélyeit, amely persze bármi is történik, semmiképpen sem a magyar nép akaratát fogja kifejezni, ha netán közelebb is kerül ahhoz. Hisz a pártállam épp ezért próbálja ezzel a pártparlamenttel megszavaztatni egyeduralma átmentését. - Az az érvelés, amit a parlamenti bizottságokban újabban képvisel a kormányzat - nevezetesen mi ugyanazt gondoljuk, de épp az ellenkező lépéseket akarja ebből az alapállásból megtenni -, ez azt mutatja, hogy mintha a diplomáciai formák kialakulóban lennének, de a szándékok egyelőre változatlanok. Itt valóban nem sok időnk van. Itt bármikor elsöpörhetik az ÁBMH-t is, minket is és ezt az egész tárgyalásosdit, ami itt folyik. Hát ezért, legyünk őszinték, akárhogy is nézünk a konfliktusok és az emberek feje fölött. Optimista annyiban lennék: talán most sikerül elérni, hogy a parlament ezt így most ne szavazza meg, de nagyon komoly változásokra van szükség, hogy itt valóban konszolidációs lépések történjenek, és ennek egyelőre nem nagyon látom a jelét. Nem optimista vagyok, mérsékelten pesszimista. - A törvény hívei azzal érvelnek, hogy egy ilyen korlátozó sztrájktörvényt a gazdasági kibontakozás, a gazdasági reformok tesznek indokolttá, és rámutatnak arra is, hogy a túlzott üzemi demokrácia, széles körű szabadságjogok elriasztják a külföldi vállalkozókat is. Erről Forgách Pál, az országos választmány tagja nyilatkozott. - Ez az érv valóban elhangzik, de ezt számos egyéb érv cáfolja meg. Jellemző módon éppen tegnap a Jurta Színházban, ahová külföldi munkásszakszervezetek is elküldték képviselőiket, így a brit bányászok, az osztrák vasmunkások, ezek is egyértelműen kifejezésre juttatták: ők is minden rendelkezésre álló eszközzel tiltakoznának az ellen, hogy a külföldi beruházás olyan országban történjen, ahol a sztrájkjogot, alapvető emberi jogokat korlátoznak. Megszégyenítő a mi számunka, amit éppen ez az osztrák vasmunkás küldött mondott: most már a magyarországi állapotokat arra használják fel, hogy zsarolják az osztrák munkásokat. Az történik, hogyha bérkövetelésekhez folyamodnak, akkor a tulajdonosok azt mondják, ha nem vagytok megelégedve, áttelepítem az üzemet Magyarországra, ahol sokkal olcsóbb bérért, a sztrájkoktól mentesen fogok tudni dolgoztatni. Magyarországot lényegében a 10 évvel ezelőtti Dél-Koreával veszik azonos elbírálás alá. Ez nemcsak megszégyenítő a részünkre, de egyben, mint szakszervezetek számára is elfogadhatatlan, hogy Magyarországot a külföldi tőke vadászterületének tekintsék, ahol az alacsony bér és a jogfosztottság az egyetlen vonzerő, hogy a külföldi tőke beruházzon. - A jövő héten a parlament elé kerülő két jogilag abszurd szakszervezet és munkásellenes törvények kimenetelét illetően mi is azt mondhatjuk, amit Őry Csaba mondott: mérsékelten pesszimisták vagyunk, vagyis azt reméljük, hogy legalább leveszik ezeket a napirendről. +++
1989. március 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|