|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Berecz Jánossal
|
(Bujtás Pál) München, 1989. február 3. (SZER, Késő esti mai nap) - A minőségi változások hirtelen, ugrásszerűen mennek végbe. A marxista dialektikának ezt a tételét támasztja alá az a nyilatkozat, amelyet Berecz János központi bizottsági titkár adott egy nyugatnémet lapnak. - Lehetséges, hogy a hatalmat elveszítjük. Ez a címe a Rheinischer Merkur című nyugatnémet lap cikkének, amely az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, Berecz Jánossal készített interjút közli. A lap tudósítójának első kérdése az: - Hogyan lehetséges, hogy egy magas beosztású magyar kommunista egyértelműen felvilágosult reformpolitikusnak vallja magát? Berecz válasza meglepő. Saulusból Paulussá való átalakulását azzal indokolja, hogy az elmúlt - nem tévedés - egy-két évben sokat és intenzíven foglalkozott elméleti ideológiai kérdésekkel. Ebben különösen nagy jelentősége volt a tavaly májusban tartott pártértekezlet előkészítésének. Akkor ő a koordinációs bizottság vezetőjeként három jelszóban látta körvonalazódni a teendőket. Ezek: fordulat, reform és megújhodás. Berecz itt sietve megjegyzi: akkor - tehát a pártkonferencia előkészületei során - még nem gondolta hogy a fordulat ilyen mélyreható lesz. A továbbiakban kifejti, hogy az MSZMP a lakosság kezdeményezőkészségére kíván építeni, és hogy szerinte az alulról felépülő társadalom megvalósításához nem a forradalom, hanem a reformok jelentik a helyes utat. Az MSZMP titkára elismeri, hogy a hatalom többé már nem a pártapparátus kezében összpontosul, illetve elmúltak azok az idők, amikor a párt kizárólag saját belátása szerint irányíthatta az ország minden ügyét. Berecz utal egy új nemzeti közmegegyezés tervére, amelyet szerinte az MSZMP-nek más politikai erőkkel együttműködve kellene részletesen kidolgoznia. Szó szerint kijelenti, hogy Magyarországon a többpártrendszer nem puszta fikció, de bevezetésére a lakosságot - úgymond - fel kell készíteni. A hatalom megosztása a mai Magyarországon - a Berecz-féle, nem éppen klasszikus leninizmus szellemében fogalmazott nézet szerint - biztosított. Az első helyek egyike a közvéleményt illeti meg. Berecz János azt állítja, hogy az Országgyűlés már nem áll a párt közvetlen irányítása alatt. Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy a-közvetett irányítás azért nyilván fennáll, hiszen a párttag képviselők utasítást kaptak: hogyan szavazzanak a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, és a gödöllői választókerület képviselője, Cservenka Ferencné pedig választói előtt kijelentette, hogy az Országgyűlésben ő továbbra is a párt érdekeit fogja szem előtt tartani. A központi bizottsági titkár nem zárja ki 3-4 párt koalíciójának lehetőségét. Szerinte könnyen szót lehetne érteni a Független Kisgazdapárttal, és számításba jöhet a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, és a környezetvédők is. Berecz egy kérdésre válaszolva elméletileg elképzelhetőnek tartotta, hogy egy szabad választás eredményeként az MSZMP ellenzékbe szorulna, de - mint mondja - ez a lehetőség nála nincs napirenden. A politikai bizottsági tag szerint 1956 úgynevezett tudományos feldolgozása még nem történt meg, és ő - Berecz - javasolta, hogy az új közmegegyezés érdekében 1956 megítélését egyelőre ne feszegessék, mert hát ehhez türelemre is szükség van. Berecz hangsúlyozza, hogy mindaddig a toleranciát kell érvényesíteni az olyan ókonzervatívokkal szemben is, mint amilyenek az új lenini MKP tagjai, amíg tevékenységükkel nem akadályozzák a fordulatot és a megújhodást. Berecz Jánosnak az 1956-os forradalom kezelésével - azaz az ügy hidegre tételével - kapcsolatos nézetét időközben túlhaladták az események. Lukács János politikai bizottsági tag megerősítette, hogy a Központi Bizottság február 10-re váratlanul összehívott ülésén 1956 napirendre fog kerülni. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|