Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés (17. rész)
Nagy Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos ---------- Tanácsának főtitkára elöljáróban arról szólt, hogy a sztrájktörvény tervezete hosszú utat járt be mai formájának kialakulásáig. Ez előnyére is szolgált, hiszen tartalma jó irányban változott, de hátrányára is vált, mert jelenlegi formája több lényeges ponton tér el a közvélemény által ismerttől, s így a mostani változat a szélesebb nyilvánosság előtt nem letisztult formában jelent meg. Ezt a helyzetet egy hosszabb előkészítési menetrend alkalmazásával, illetve azzal lehetett volna elkerülni, ha a kormányzat, az illetékes kormányzati szervek a kezdetektől fogva olyan rugalmas magatartást tanúsítanak, mint a legutóbbi időkben. Mindezek ellenére annak a véleményének adott hangot: a tervezet néhány további kiegészítéssel, változtatással tárgyalható, megfelel a legfontosabb kritériumoknak, azaz annak, hogy a sztrájktörvény ne legyen korlátozó, és ne tartalmazzon körülményes szabályokat. Emlékeztetett arra, hogy a sztrájkjog gyakorlati megteremtésének, illetve szabályozásának gondolata másfél-két esztendeje vetődött fel a szakszervezeti vezetők körében. Akkor e gondolat megvalósításának esélyei nem voltak túlságosan jók, sem a szakszervezetek körében, még kevésbé a politikai, kormányzati vezetésben, s ezért gyakorlati megvalósítása késedelmet szenvedett, és formája az eredetihez képest jelentősen megváltozott. A szakszervezetek abból indultak ki, hogy a sztrájk szabályozása a szakszervezeti törvényben kapjon helyet. Ez a kiinduló-helyzet megváltozott, mivel a kormány sürgetőbbnek érezte a sztrájkjog szabályozását, mint a szakszervezetek. Így eredetileg a Munka Törvénykönyve módosításával összekötve, annak részeként kívánta elvégeztetni a szabályozást. Ezt az elképzelést a szakszervezetek nem fogadták el. Így született az a kompromisszumos megállapodás, hogy önálló sztrájktörvény készüljön. A továbbiakban kiemelte: a sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatos érdekegyeztetési rendszer kiépítése hosszabb időt vesz igénybe, tekintettel arra, hogy összefügg a tulajdonformák változásával, a piacgazdaságra jellemző intézmények kialakításával, a politikai intézményrendszer átalakításával. A szakszervezetek is sajátos módon érdekeltek abban, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszűnjék, és konfliktus esetén ne szubjektív szándékok minősítsék a sztrájkot, ne pillanatnyi indulatok alapján minősüljenek jogszerű vagy jogellenes cselekménynek. (folyt.köv.) 1989. március 22., szerda 15:26
Vissza » Folytatásokkal »