Rendszerváltás és az MTI

	A hágai deklaráció - Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
1989. március 12., vasárnap - A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérőben, a repülőgép fedélzetén Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak. Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Michel Rocard francia miniszterelnöktől értesült a bioszféra- és ezen belül az ózonlyuk-probléma megoldására tervezett elképzelésekről. Már akkori telefonbeszélgetésük alkalmával szóba került, hogy olyan globális kérdésről van szó, amelyben a megoldásra csak a világ országainak összefogásával van mód, ám egy közös felhívás ténye is üzenetértékű lenne. Michel Rocard akkor így fogalmazott: örömmel vennék, ha a szocialista országok közül a reformok útját járó Magyarország csatlakozna ehhez a felhíváshoz. - Ez a felhívás, deklaráció nem hagyományos értelemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem inkább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyelmet a légkör védelmének fontosságára, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta - mondotta Németh Miklós. - Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ezután következik. A levegő szennyezettsége nincs tekintettel az államhatárokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeményezése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos - ahogy a konferencia zárómegbeszélésén Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyozta -, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együttműködés erősödjön a környezetszennyezés megakadályozásában. - Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiányoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkozatot sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mitterrand elnök moszkvai látogatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a hágai nyilatkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezdeményezést. Nem tekintem véletlennek azt sem, hogy Hágában az állam- és kormányfők tiszteletére adott vacsorán a holland miniszterelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyezményhez. (folyt.köv.) 1989. március 12., vasárnap 12:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A hágai deklaráció - Németh Miklós nyilatkozata (2. rész)
A hollandiai látogatás alatti kétoldalú megbeszélésekről Németh Miklós elmondta: három találkozó - a holland, a svéd és a francia miniszterelnökkel - viszonylag hosszabb ideig tartott. Sikerült véleményt cserélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával, Felipe González spanyol, Gro Harlem Brundtland norvég és Brian Mulroney kanadai kormányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Francois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A partnerek nagy érdeklődést mutattak a magyarországi események iránt, hangot adtak szimpátiájuknak, s felhívták a figyelmet az előrehaladás összehangolt, jól kiszámított tempójának fontosságára. Különösen Felipe González hangsúlyozta - a spanyol tapasztalatok alapján -, hogy egy, a demokráciába történő békés átmenet programjának megtervezése és megszervezése életbevágóan fontos feladat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott: ha ötven év múlva forgatni fogják a történelemkönyveket, e demokratikus átalakításra talán két modellt fognak találni, a spanyol és a magyar gyakorlatot - mondta Németh Miklós. - A kétoldalú kapcsolatok keretében szót váltottunk az EGK 1992-re tervezett egységes belső piacának hatásáról. Ezzel kapcsolatban különösen Ingvar Carlsson hangsúlyozta: már a felkészülés során szoros együttműködést kell kialakítani a piacon kívüli országokkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két részre szakítsa. Utalt arra, hogy a svéd kormány, a szociáldemokrácia, s maguk az EFTA-országok is azon lesznek, hogy ez ne következzék be. - Nagyon érdekes volt számomra, hogy González miniszterelnök vázolta elképzeléseit arról, hogyan lehet megvalósítani a fellendülés politikáját, az infláció visszaszorítását. Kérdésemre elmondta, hogy szerinte nincs más út, mint a bérek hosszabb-rövidebb ideig történő befagyasztása és a leértékelési politikával való drasztikus szakítás. Kisebb vita után természetesen tisztáztuk, hogy a gazdaságoknak mely állapotában, milyen pozíciójában célszerű egy ilyen akcióhoz hozzákezdeni, hiszen kétségtelen: a spanyolországi gazdasági váltás időszakában a piacépítésnek és a piacgazdasági eszköztárnak sokkal kiérleltebb pozíciójára lehetett támaszkodni, mint jelenleg Magyarországon. (folyt.köv.) 1989. március 12., vasárnap 12:27
Vissza »

	A hágai deklaráció - Németh Miklós nyilatkozata (3. rész)
- Az elmondottakból is kitűnik, hogy egy ilyen tanácskozás nemzetközi ismeretségekre, új kapcsolatok felvételére, az esedékes meghívások megerősítésére, a programok egyeztetésére is kiválóan alkalmas. Tárgyalópartnereink közül többen megerősítették az én meghívásomat, így például Hollandiába az év második felében, késő ősszel várnának, a norvég miniszterelnök-asszony pedig a bergeni környezetvédelmi konferenciára hívott meg, javasolva, hogy egyúttal hivatalos látogatást is tegyek országában. Ami leendő vendégeinket illeti: Kohl kancellár megerősítette, hogy - még ha akár egy rövid munkanapra is - mindenképpen ellátogat Magyarországra az év második felében. Carlsson miniszterelnök ugyancsak tervbe vette a látogatást, erre legkésőbb a jövő év elejéig sor kerül. Anélkül, hogy felsorolnám az összes meghívást, látható, hogy ez alatt az intenzív, 24 órás látogatás alatt szinte két év nemzetközi programját lehetett sűrítve lebonyolítani, remélhetően hasznos munkát végezve a magyar társadalmi folyamatok külföldi megismertetésében - fejezte be nyilatkozatát Németh Miklós. (MTI) 1989. március 12., vasárnap 12:31
Vissza »