 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugati vélemények Magyarországról
|
(Hanák Tibor)
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Magyarország
Ausztriában mindig érdekes téma - ezt gondolhatta az osztrák
televízió igazgatósága, mikor a külföldiek választójogáról
szervezett kerekasztal-beszélgetést le kellett mondania, s
hirtelenjében új témára, új résztvevőkre volt szükség. Sebtében
összeállítottak egy jobbára újságírókban álló együttest, és Lendvai
Pál rutinos vezetésével két órán át inkább beszélgettek, mint
vitatkoztak a jelenlegi magyarországi fejleményekről.
Tekintve, hogy vezető magyar kommunista nem vett részt az adásban,
hiányzott az éles kritika, a támadás és védekezés, tehát az
ellentétek dinamikája. Lényegében 6-7 tájékozott újságíró vallotta
be saját tanácstalanságát. Kezdték az Ausztriát érintő gazdasági
kérdésekkel - mint a bős-nagymarosi erőmű, és az 1995-ös
világkiállítás ügye - de már ebben a témában megmutatkozott, hogy a
gazdasági problémák - nevezetesen Magyarország súlyos eladósodása -
mennyire összefügg a politikai engedményekkel.
Eörsi István író a többi jelenlévő véleményét fogalmazta meg, mikor
azt mondta, hogy a politikai mozgás megindult, de a gazdasági
életben úgyszólván semmi nem történt. Megmaradt a párt és a
vállalatok szövetsége, az üzemek továbbra is kapják az állami
támogatást, ezt a kapcsolatot a pártvezetés láthatólag nem kívánja
veszélyeztetni.
Ennek megfelelően hangzott el a beszélgetés során többször is, hogy
a magyar résztvevők a fejlődést inkább politikai tekintetben látják
bíztatónak mint gazdasági téren - noha hozzáfűzték, hogy a
politikai engedmények csak a fokozódó gazdasági nyomásnak
köszönhetők.
A párt semmit nem ad önként. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy a
kommunisták ugyan a többi politikai erőt szeretnék bevonni a
gazdasági bajok legyőzésének: folyamatába. Készek megosztani a
felelősséget - de nem a hatalmat.
Ez abból is látszik - mondta Kari Gustav Ströhm a Die Welt
tudósítója -, hogy a kommunista apparátus mindmáig érintetlen
maradt.
Gergely András történész, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségi tagja
ezt azzal a megjegyzéssel egészítette ki, hogy a pártnak nincs
hová, nincs kinek leadnia a hatalmat, mert a különböző új politikai
szervezetek - legalábbis egyelőre - nem kívánnak hatalmat, hiszen
hiányzik a demokratikus szervezetek tömegbázisa, ma még senki nem
jutott el a néphez - mondta.
Mindenesetre a változások letagadhatatlanok, s ennek megítélése a
szovjet vezetésben nevetséges. A lánc folyamatban van: a jelen
politikai helyzet átértékelése - mely egy szép napon az
afganisztáni kivonuláshoz hasonló eredményhez vezet.
Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság szerkesztője szerint semmiképp
nem véletlen, hanem időzítve volt, hogy a szovjet vezetőség
részéről még a magyar semlegesség gondolatát is felvetették.
Hasonlóképp nem véletlen 1956 újraértékelésének napirendre tűzése
sem. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|