|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Márton Áron-ünnepségek
|
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Az ENSZ emberi jogi bizottságának ülésén Genfben George Dolgu román küldött - csodálkozását kifejezve a Magyarországról érkező bíráló megjegyzések fölött, közölte: Romániában a kisebbségek jogait teljes mértékben védik és tiszteletben tartják. Ehhez az igazán nem először hallott kijelentéshez kapcsoljuk - minden kommentár nélkül - Ara Kovács Attila jelentését Budapestről: - Az erdélyi magyarság felekezetre való tekintet nélkül már hetek óta megünnepelni készült a néhai Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulóját. Az ünnepségsorozatot a kolozsvári Szent Mihály templomba múlt hétfő délelőtt 10 órára tervezett mise zárta volna le. Január elején a bukaresti egyházügyi államtitkárság helyettes vezetője a helyi egyházügyi megbízottal és több titkosrendőrrel látogatást tett a kolozsvári templom parókiáján, ahol komoly szankciókkal fenyegették meg a papokat, ha az ünnepségre sor kerülne. Hasonló fenyegető hangnemben lépett fel a delegáció Gyulafehérváron Jakab Antalnál, a jelenlegi római katolikus püspöknél, kilátásba helyezve azt is, hogy adott esetben az emlékmisét tartó papokéit letartóztatják. Az egyházügyi hivatal helyettes vezetője kijelentette: "Márton Áron semmivel sem járult hozzá a román-magyar barátsághoz. Nevének kiejtését a templomokban egyszer s mindenkorra megtiltom." A kolozsvári templom ajtaján a hívek vasárnap és hétfőn egy feliratból értesültek, hogy az istentisztelet elmarad. A megváltozott körülményeikre figyelmeztette őket a bejárati kapu előtt álló négy rendőrkocsi, valamint az ott ólálkodó nagyszámú titkos ügynök is. Mindennek ellenére Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó és Marosvásárhely, valamint számos székelyföldi település templomában Márton Áronra emlékező zártkörű miséket tartottak február 13-án és 14-én. Nem vallási keretek között a kolozsvári és nagyváradi izraelita közösség számos tagja is megemlékezett Márton Áronról, mint olyan egyházférfiról, aki a vészkorszakban a legnyíltabban és leghatározottabban szólított fel mindenkit a zsidóság megsegítésére, az őket sújtó rendelkezések szabotálására. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor, hogy mai román hatóságok joggal rettegnek Márton Áron emlékétől és szellemétől. Ő volt az, aki a háború után szintén jellemző határozottsággal ítélte el a román kommunista vezetést - elsősorban a magyarság ellen irányuló politikáját. Több mint 10 éves börtön és házi őrizet volt erre a rendszer szintén jellemzőnek mondható válasza. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|