|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nyilatkozat
|
Mühchen, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - Mivel az MTI lényeget érintő rövidítésekkel közölte, ismertetjük a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének Nyilatkozatát. - "Az MSZMP, Pozsgay Imre vezetette bizottságának az elmúlt 40 év történetének újraértelmezésével foglalkozó albizottsága - mint Pozsgay Imre a 168 óra rádióműsornak adott interjújában közölte - az 1956-os forradalmat népfelkelésnek minősítette. Az új minősítés lényeges előrelépés az eddigi, hivatalos állásponthoz képest, amely a népmozgalmat 32 éven át ellenforradalomnak bélyegezte. Üdvözöljük, hogy a pártvezető ebben a nem csupán történeti kérdésben közeledni kíván a társadalom többségének felfogásához. Mégis leszögezzük- az előrelépés még nem a kívánatos megoldás. Álláspontunk szerint az 1956. októberi népi megmozdulás demokratikus forradalom volt a sztálinizmus felszámolására. Noha a történeti kutatásoknak új források alapján még tisztázniuk kell a lezajlott történések számos mozzanatát, a nemzet számára soha nem volt kétséges, hogy a megmozdulást a társadalom demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. Ezen erők sorában jelentős tényezőként kapott helyet a Nagy Imre vezette pártellenzék. A jelenlegi vezetés demokratizálási szándékának komolyságát nagymértékben azzal igazolhatja a társadalom előtt, ha a politikai döntésével az 1956-os megmozdulást forradalomnak minősíti. Ez találkozik a magyar társadalom többségének döntésével. A reformpárti beállítottságú bizottság állásfoglalását a pártvezetés rendpárti szárnya politikai kihívásnak tekintette, és képviselője: Grósz Károly viszont-hadüzenetként azt követelte, hogy a Központi Bizottság személyi konzekvenciák levonásával döntsön a rendpárt és a reformpárt között. Evégett előbbre hozták, február 10-ikére a Központi Bizottság ülését. Mivel a párt jelenleg még közhatalmi szervezet, és uralmat gyakorol felettünk, nem csupán a párt belügye, hogy milyen politikai arculatú pártvezetés áll az MSZMP élén, hanem reánk, független szervezetekre is tartozik. Nem kifogásolhatjuk az MSZMP-n belül úgynevezett rendpárti platform létezését - tudomásul vesszük, hogy számottevő erőt képvisel -, de az ország jelen helyzetében részvételét a vezetékben veszélyesnek tartjuk. A demokratizálás folyamata tiszta reformpárti vezetést igényel. Követeljük, hogy a Központi Bizottság 1989. február 10-iki ülése ennek megfelelő döntést hozzon. Az MSZMP Központi Bizottságát ezért történelmi felelősség terheli. Budapest, 1989. február 5-e. A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|