 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyugatnémet delegáció Magyarországon
|
London, 1989. február 1. (BBC, Panoráma) - Nyugatnémet képviselő-
küldöttség tartózkodik Budapesten, amelynek tagjai bírálták Románia
magatartását a nemzeti kisebbséggel szemben. Budapesti tudósítónk
jelenti:
- A Magyarországra látogató nyugatnémet parlamenti küldöttség
bejelentette, hogy növelni kívánja a Romániára gyakorolt nyomást
annak érdekében, hoqy a hatóságok javítsanak a kisebbségi
csoportokkal való bánásmódon.
A nyugatnémet szövetségi parlament különféle pártjait képviselő
delegációt a Zöldekhez tartozó Ottó Schily vezeti. Látogatásuk fő
célja, hogy első kézből származó értesüléseket szerezzenek a
jelenleg Debrecenben élő, Romániából menekült személyektől. A
németek bejelentették, hogy tényfeltáró küldöttséget kívánnak
Romániába küldeni, és munkájuk során nem hagyják magukat elámítani
az - úgymond - Potemkin-falvaktól.
A delegáció mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugatnémet
közvéleményt tájékoztassa a romániai helyzetről. Ez tehát újabb
lépés a Nyugat részéről, hogy egyre növekvő nyomást fejtsenek ki
Ceausescu államelnökre, és elérjék hogy Romániában javuljon az
emberi jogok helyzete.
Amikor Schilytől megkérdezték, hogy milyen konkrét lépések révén
fognak nyomást gyakorolni Ceausescu kormányára, kijelentette hogy a
gazdasági szankcióknak sehol a világon nem mutatkozott túl nagy
hatása, amikor humanitárius kérdések megoldását célozták azokkal.
A küldöttség támogatásáról biztosította Szentágothai János
országgyűlési képviselőt, aki bírálta a bős-nagymarosi vízi erőmű
beruházási terveit.
Újságírók kérdéseire válaszolva -, melyeket annak kapcsán tettek
fel, hogy nemrégiben Pozsgay Imre az 1956-os magyar eseményeket
népfelkelésnek, nem pedig ellenforradalomnak minősítette -, Schily
kijelentette: az a tény, hogy ilyen érzékeny kérdéseket nyíltan
megtárgyalnak, azt jelzi, Magyarországon valóban megindult a
reformfolyamat. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|