 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Zöld hullám című konferencia
|
München, 1989. január 30. (SZER, Magyar Híradó) - A hét végén az
Akadémia kongresszusi termében környezetvédők találkoztak. A
konferencia a Zöld hullám címet viselte, és kezdeményezői között
ott volt az újjászerveződött Duna Kör, a Budapesti Műszaki Egyetem
Zöld Klubja, az ELTE Természetvédelmi Klubja és a 4-6-0
Békecsoport. Felolvassuk Nagy András tudósítását:
- Az Akadémia várbeli kongresszusi termében megjelentek úgy
érezhették, a rendezők kissé túl is teljesítették a tárgykörök és
programpontok kiszélesítésének célkitűzését. Váltakozó tárgykörök,
megközelítésmódok, különféle szakmai és politikai álláspontok
valóságos zuhatagába kerültek. Elméleti előadások hangzottak el az
ökológiai világképről, az alternatív mozgalmak filozófiájáról és
alapcéljairól, szociológiai jellemzőiről, viszonyukról a
technológiai fejlődéshez.
Bemutatkoztak a magyarországi ökológiai csoportok képviselői. Külön
programfejezet volt a szaktudományok és az ökológiai mozgalmak
viszonya. A szaktudósok és a független mozgalmak viszonyában
mindenesetre igen fontos változásokat észlelhettünk, szemben az
elmúlt esztendőkkel, amikor a politikai nyomás és félelemkeltés a
szakkutatók és független aktivisták kapcsolatát inkább eltitkolttá,
tartózkodóvá, szórványossá tette, most olyan egyetemi tanárok
vállaltak szereplést, mint R. Várkonyi Ágnes történész, Vida Gábor,
Juhász Nagy Pál biológia- és ökológiaprofesszorok, Sárközi Péter
agrárprofesszor, Enyedi György földrajztudós.
Rendkívül fontos fejleménynek látszik, hogy a környezetvédelmi
aktivisták között megjelentek a nép és közegészségüggyel foglalkozó
orvosok is, mint Farkas Ilona, Dávid Anna, Wiltner Willibald.
Elmondhatjuk tehát, hogy a politikai hatalomnak az elmúlt esztendő
kitartó erőfeszítése ellenére sem sikerült teljesen elszakítania a
magyarországi zöld mozgalmakat a tudományos élettől és a
szakértelmiségtől. Sőt, az a frivol hányavetiség, ahogyan a múlt év
októberében a parlamentben félresöpörték az Akadémia szakvéleményét
a bős-nagymarosi építkezésről, mintha a közeledés útját kövezte
volna ki.
Talán ezt ismerte fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztérium is, amelynek képviselői - élükön Rakonczai Zoltán
miniszter-helyettessel -, szintén részt kértek a konferenciából,
sőt ismételten megbékélési és együttműködési hajlandóságukat
hangoztatták a független környezetvédőkkel.
Ahogyan azonban újból és újból hallatták a minisztériumi küldöttek,
a békejobbot nyújtó kezükben ott rejtőzik a bős-nagymarosi
építkezés, ugyanis Magyarországon sajátos módon a jelenleg folyó
legnagyobb környezetromolás a környezet- és vízgazdálkodási
minisztérium felügyelete alatt folyik.
Így ez a megbékélési és együttműködési kísérlet a hivatalos szervek
és a függetlenek között - korainak bizonyult. +++
1989. január 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|