|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay interjú a Magyar Hírlapban
|
München, 1989. január 5. (SZER, Világhíradó) - Megújuló kormányzási stílus, alulról építkező társadalom - ezt a címet viseli a terjedelmes interjú, amelyet a napokban adott Pozsgay Imre államminiszter a Magyar Hírlapnak. Pozsgay mondanivalójának legérdekesebb része az MSZMP szerepének megítélésére vonatkozik. Ehhez fűzi véleményét Vadász János. - Amióta a politikai reformok kényszerűen napirendre kerültek, kezdettől fogva az a kulcskérdés, hogy a nagybetűkkel írt PÁRT, miután vezetői képességébe vetett önbizalmát és társadalmi hitelét elvesztette, képes-e erről az önkényesen kisajátított és intézményesített szerepről lemondani. Mert amíg ez nem történik meg, a társadalmi öntevékenység, a politikai reformok folyamata merev gátba ütközik, és minél nagyobb árrá dagad, annál komolyabb feszültség halmozódik föl a gát körül. A tavalyi májusi változás, azaz Kádár megbuktatása óta időszerű, hogy az új összetételű hatalmi csoport választ adjon erre a kérdésre. Eddig csak olyan válaszokat tudott adni, amelyek arról tanúskodnak, hogy a felelősséget már szélesen megosztaná a társadalom új mozgalmaival - tekintettel az általa előidézett válságra -, de magát a hatalmat, vagy annak döntő részét meg kívánja tartani. Decemberben Miskolcon ezt Grósz Károly úgy fogalmazta meg, hogy - a hatalom gyakorlását hajlandók vagyunk megosztani másokkal, de a hatalmat nem fogjuk megosztani. Ez a tézis önellentmondás, de éppen ezzel jellemzi a hatalom kétértelmű magatartását. Most a Magyar Hírlap főszerkesztője Pozsgay Imrének is lényegében ezt a kérdést tette fel, hivatkozva az említett furcsa tézisre, de tapintatosan elkerülve, hogy az Grósztól származik. Nos, Pozsgay válasza következetesebb és ezért is érdemel figyelmet. Idézem Pozsgayt: - A politikai hatalmat csak az állam körében lehet és kell meghatározni. Ahogy Marx mondja: " az állam tevékenységéhez képest minden más magántevékenység, még a pártoké is. Ha egy politikai párt ezt nem így fogja fel, akkor maga idézi elő a párt- állam konstrukciót, a párt az állam az államban formációként jelenik meg, ami éppen a szocializmus elveire mér elviselhetetlenül nagy csapást". Pozsgay sajnos legyengíti kijelentése jelentőségét, amikor azt is bizonygatni próbálja, hogy elméletileg, elvileg soha nem volt szó a párt diktatúrájáról, csupán a munkás- és néphatalom érvényesítéséről. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak. Elvben is, kezdettől fogva csak erről volt szó, az élcsapat diktatúrájáról - legalábbis amióta Lenin mindezt kifejtette és megvalósította, tehát amióta a kommunista pártok a világra jöttek. A párturalom, az állam az államban formáció nem sztálinista torzítás - mint Pozsgay állítja -, hanem éppen az a leninista születésű jegy, amely a kommunista pártot minden más párttól alapvetően megkülönbözteti. Ha ezt a bizonygatást figyelmen kívül hagyjuk, Pozsgay kifejtett véleménye fontos előrelépésnek tekinthető. Valóban, az államnak a párttól, illetve többes számban a pártoktól való szétválasztására van szükség. Ez a feltétele annak, hogy ne legyen többé vezető párt, hanem csak olyan párt - más pártok között -, amely történetesen többséggel rendelkezik egy szabadon választott parlamentben, legalábbis a következő választásig. +++
1989. január 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|