|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Hamarosan megalakul az MDF jogi bizottsága is, amely a súlyos jogsértést tartalmazó közérdekű bejelentések kezelésén túl a törvény- és jogszabály-tervezetek véleményezésével, értelmezésével a Parlament és a kormányzat munkáját segíti majd. A tájékoztatón elhangzott: az MDF-hez érkező beadványok politikai színezetűek, az emberek végső elkeseredésükben fordulnak a szervezethez. A szakemberek azonban ügyelnek arra, hogy mint legerősebb kormánypárt, szelektáljanak, s nem szeretnék azt a látszatot kelteni: a hozzájuk fordulók mindenképpen méltányosabb elbírálásra számíthatnak. Lezsák Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi politikai erőnek létre kellene hoznia saját jogsegély-szolgálatát.
Az elhangzottak alátámasztásául Horváth Béla képviselő felidézte a közelmúltban a Parlamentben előterjesztett interpellációját a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat ügyében, amellyel kapcsolatban törvényességi óvás született, s amely precedens lehet arra, hogy az MDF milyen súlyú témákkal kíván érdemben foglalkozni. Mint kiderült: az óvás jogos volt, s a részvénytársasággá alakulás ügye a napokban a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.
A sajtótájékoztatóra meghívott Bogdán Tibor igazságügyi minisztériumi államtitkár és Kovács Lajos, a Minisztertanács Hivatalának főosztályvezetője az 1945-63 közötti törvénytelen ítéletekkel kapcsolatos társadalmi igazságtételről adott áttekintést. Elmondták: bár néhány közismerten nagy ügyben megtörtént a jogi rehabilitálás - példaként említetták a Nagy Imre-, a pócspetri, a Nitrokémia-ügyet -, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen típusú tömeges törvénysértéseket nem lehet mind elbírálni. Emlékeztettek: a kormány létrehozta a kárpótlási hivatalt, a tárcák ezirányú tevékenységének összehangolására. Hangsúlyozták: vizsgálni szükséges az 1963 utáni ítéleteket is, közöttük az izgatás és a közösség megsértése miatt születetteket. Ide soroltak bizonyos gazdasági bűncselekmények körét: vélhetően közöttük is található koncepciós per. Elhangzott: 1945-63 között egymillió embert ért különböző politikai indíttatású sérelem vagy hátrányos megkülönböztetés. Százezerre tehető az úgynevezett málenkij robotra hurcoltak száma, tízezerre a kitelepítetteké. Kétszázezren voltak hadifoglyok - közülük százezren haza se jöttek. Tízezernél több embert ítéltek el, vettek közbiztonsági őrizetbe az 1956-os eseményeket követően. Összességében az adott csaknem két évtizedben hatvannál több jogcímen hoztak ítéleteket. (folyt. köv.)
1990. augusztus 1., szerda 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|