 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között
megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget
nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi
közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar
rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének
megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi
terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai
tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott:
Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a
többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel
folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a
két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem
folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint
most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi
kijelentését: míg Franciaország számára régebben a
közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt
partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a
francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi
országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak
megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló
partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi
témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének
megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a
kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a
Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a
miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e
megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és
nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal
kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az
Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára
hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy
Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a
kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is
katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán
,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|