 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
|
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32.
évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget
rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával
megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő,
az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket,
köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy
megyei és kaposvári képviselőit.
Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége
az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és
Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért
politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat
szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte
le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás
folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt
útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek
manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot
és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük
Nagy Imrét is.
Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és
igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel,
igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli
világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett
döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére
használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi
pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes
igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális
lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a
diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta
meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden
felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a
forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak
átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők
tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai
nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.)
1990. június 17., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|