|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (3. rész)
|
Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.
Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a ,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs, a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján - fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.
Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság szülötte.
Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek, hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja; a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|