|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Az újvidéki Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítása
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) - Az újvidéki
Magyar Szó szerdai számának első oldalán ,Vasvillás demokrácia,
címmmel tudósított a marosvásárhelyi magyarellenes kilengésekről.
Kiemelte, hogy a Vatra Romaneasca nevű fasisztoid szervezet
felbújtására a tömeg szétverte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
székházát, és súlyosan megsebesítette Sütő András írót.
,,Mondjuk meg nyíltan: a Vatra Romaneasca eddig kimondottan véres magyarellenességével tűnt ki - írta a jugoszláviai magyar lap - a véres szó, sajnos, ország-világ előtt szó szerint értendő. Programnyilatkozatából már megalakulásakor kitetszett, hogy a testvériség, a barátság, a hazaszeretet szavai mögé bújva egy mélységesen nacionalista, soviniszta szemlélet nyilvánul meg, amely csak az alkalmat keresi a konkrét aktivitásra és ez az alkalom március 15-ével érkezett el. Ezúttal ugyanis az erdélyi magyarság évtizedek óta először megünnepelte az 1848-as forradalom kitörésének az évfordulóját. Az erdélyi magyarlakta falvakban, városokban csendesen, példás fegyelemben zajlottak le ezek az ünnepségek. Már ahol megengedték őket. Szatmárnémetiben például a ,,vatrások,, megakadályozták a 48-as forradalom egyébként román hőse, Balcescu szobrának a megkoszorúzását és erőszakkal lemondatták a város vezetőségének magyar tagjait. És az sem véletlen, hogy a feltüzelt, agresszív tömegben éppen azok voltak a hangadók, akik a Ceausescu-diktatúra évei alatt felelős párt- vagy állami funkciót töltöttek be, egyesek pedig éppen a rettegett Securitate soraiban teljesítettek szolgálatot.
A marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulást ismertetve a lap kiemelte, hogy tettleg bántalmazták Sütő András írót is, aki súlyos sérüléseket szenvedett, s emlékeztetett arra, hogy ,,olyan személyiségre támadtak, aki az utóbbi években nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyarság jelképévé is vált,,. Ezután aláhúzta: a véres pogrom szervezői és végrehajtói mellett a rendfenntartó erők, főként pedig Marosvásárhely polgármestere bűnös tétlenségének is szerep jut abban, hogy a történtek idáig fajulhattak.
A Magyar Szó és a Dnevnik részletesen ismertette az események budapesti visszhangját, Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Horn Gyula állásfoglalásait. +++
1990. március 21., szerda 12:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|