|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ
kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt
tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze,
hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és
tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A
Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András
március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli,
hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások
megszüntetése érdekében.
Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé, mert az nem használna az ügynek.
Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen, nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.
Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta, hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják. Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|