 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
|
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.
Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre,
a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás
kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú -
,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,,
címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg.
A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem
az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka
ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea
Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú
rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára.
Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a
magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói
Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha
Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan
közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és
az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát
destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott
választ.
- A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra
lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat
szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot,
az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn
Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres
konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések
mindenképpen politikai feszültségeket okoznak.
- Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem
érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette
azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le
erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges
következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés
mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati
tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek
ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)
1989. július 17., hétfő 08:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|