|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékezések, gyászünnepségek országszerte (1. rész)
|
1989. június 16., péntek - A végtisztesség napján, pénteken országszerte megemlékeztek Nagy Imréről és sorstársairól, az 1956-os áldozatokról. A városokban, falvakban nemzetiszínű és fekete zászlókat tűztek a középületek kapuja fölé; fél egykor leállt a forgalom, megkondultak a harangok, tülköltek az autódudák.
A Mecseki Szénbányák pécsi, komlói, vasasi, mázaszászvári és nagymányoki üzemeiben pénteken tizenkét óra harminc perckor egy percre leállt a munka; műszakváltáskor valamennyi munkahelyen felolvasták a vállalat vezetőinek a bányászokhoz intézett levelét, amelyben megemlékeztek a kivégzett miniszterelnökről, harcostársairól, s méltatták a pénteki nap történelmi jelentőségét. Hangsúlyozzák, hogy a magyar népet immár több mint három évtizede megosztotta 1956. megítélése. A demokráciába való átmenet alapfeltétele - hangoztatták a mecseki bányászoknak szóló üzenetben vezetőik -, hogy ez a megosztottság megszünjék. A levél arra is rámutat, hogy a holtaknak kijáró végtisztesség megadása alapvető emberi kötelesség, s a gyász a küzdelmek mindkét oldalán elesett embereknek szól. Szegeden, a Széchenyi téren emlékeztek az 1956-os események helyi áldozataira. Arccal a Takaréktár utca felé mintegy kétszázan gyűltek össze, gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el azon helyen, ahol 1956. október 26-án sortűz dördült, egy ávós tiszt a tüntető tömegbe lőtt, és megölte Swartz Lajos 18 éves munkást. Az Aradi vértanuk terén Nagy Imre és mártírtársai emlékére a közelmúltban felállított, nemzeti színű és fekete szalaggal átkötött kopjafa előtt tisztelegtek a szegedi polgárok. Este a dómban misén emlékeztek az áldozatokra. Jelképes kegyhelyet alakított ki a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete a temetés alkalmából Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központ előtti téren. A keresztnél sokan rótták le virággal és gyertya gyújtásával kegyeletüket. A belvárosi nagytemplomban a városi reformkör kezdeményezésére este gyászmisét tartottak, a szertartást a városi televízió közvetítette. Misén emlékeztek az áldozatokra a jászberényi katolikus nagytemplomban is. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|