 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház
Vadásztermében kerül sor.
A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl.
A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú
felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a
tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban
munkabizottságokat hoznak létre.
b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint
kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a
plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az
egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is
létrehozhatnak.
c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati
szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások
ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A
végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A
munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a
teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel
ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt
követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről
jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén
nyilvánosságra hozható.
d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus
elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn
és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a
megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet.
e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A
munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani
kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a
tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt
adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak
akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem
sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a
felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról
nyilatkozzanak.
f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal
összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez
tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az
értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont
szakértők díjazását.
Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|