 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (3. rész)
|
A tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a három
egyenrangú partner a nemzet érdekeiért kiván cselekedni. Az MSZMP
nem a nézetkülönbségekre, hanem a közös pontokra kivánja a figyelmet
fordítani. Érdekazonosság van abban, hogy a legfontosabb a mai
társadalmi, gazdasági, politikai válságból való kiút megtalálása. A
tárgyalófeleknek abban kellene versenyeznie, hogy ki tud jobb
elgondolásokat ajánlani e válság kezelésére. Egyetértés van abban
is, hogy az átmenetnek békésnek kell lennie, el kell kerülni a
társadalom destabilizálódását. Meg kell keresni a kompromisszumokat
a nézetkülönbségek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy a most
megkötött megállapodások a politikai megegyezésre irányúlnak, de a
tárgyalások részét képezi azoknak a törvényeknek az elfogadása is,
amelyek a demokratikus átmenetet segíthetik elő.
Az újságíróknak kiosztották az érdemi politikai tárgyalások
megkezdésérűl szóló megállapodást. Ebből kitűnik: az egyenrangú
tárgyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfelség. A
szuverenítást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. A
közakaratnak előzetes megkötöttségek nélkül szabad választásokon
kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit kötelez. Az
okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak
békés, erőszak mentes módon történhet. Egyetlen társadalmi szervezet
sem rendelkezhet a fegyveres testületek felett. A tárgyalások célja
olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez
csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok
tervezetei. A tanácskozás azonban nem gyakorol közvetlen közjogi
funkciókat. Abban is megállapodás született, hogy a tárgyalások
ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől,
amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. A politikai
megállapodásokat valamennyi tárgyaló fél saját szervezetében
elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, a megállapodások
érvényre juttatását pedig minden rendelkezésre álló politikai
eszközzel biztosítja.
A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg
a konszenzus formálása során. A partnereket egy-egy szóvivő
képviseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi
szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az
Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el azzal,
hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre
jutásában, s e folyamat aktív részesévé kivánnak válni. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|