 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Király Béla - interjú (3. rész)
|
Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő
véleményeket, hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta
volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan
reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna
már korábbi tanulmányaiban. Így 1955-ben írt arról, hogy a
Duna-medenc országainak a katonai tömböktől független, semleges
övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor a
Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés,
a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban
fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre
bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a
szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó,
kétségbeesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje
feltartani a beavatkozást. A Budapesten tárgyalt vezető szovjet
politikusok, Mikojan és Szuszlov, október 30-ikára virradóra úgy
repültek haza, hogy jóváhagyásukat adták a többpártrendszerhez és a
semlegességhez - bár az utóbbit egyébként Nagy Imre nem tartotta
sürgetőnek. Ugyanazon az éjjelen született azután Moszkvában a
döntés a beavatkozásról. Köztudottak voltak annak előkészületei,
özönlöttek be a szovjet csapatok - ezek után jelentette be Nagy Imre
a kilépést a Varsói Szerződésből.
A moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla
kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül
többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe volt
Zsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a
Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái,
nyomós szempont volt, hogy Magyarországon maradhassanak az
észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú
rakéták.
A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította
a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a
többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott,
ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben -
ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt.
(folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|