|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztal a május 12-i napilapokban állásfoglalást tett közzé az MSZMP KB politikai egyeztető fórum létrehozásával kapcsolatos javaslatáról. Ebben egyebek között a következő szövegrész olvasható: ,,a sajtó már kész törvénytervezetet hoz nyilvánosságra és a politikai vezetés minden eszközzel szorgalmazza a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatását.,, Ezzel kapcsolatosan az Igazságügyi Minisztérium a következőket kívánja leszögezni: Ismeretes, hogy hazánkban a törvényelőkészítés évtizedeken át az esetek túlnyomó többségében a nyilvánosság teljes kirekesztésével folyt. Az utóbbi években sor került ugyan egyes törvénytervezetek társadalmi vitájára, ám nem egyszer olyan módon, hogy az alapvető jelentőségű kérdésekben előzetes állásfoglalás született, s azt a társadalmi vita nem befolyásolta. Ez a hibás módszer veszélyeztette a társadalmi viták célját és hitelességét. Az igazságügyi tárca vezetése egyszer s mindenkorra szakított a korábbi gyakorlattal. Úgy ítéli meg, hogy a törvényelőkészítés nem egy tárca belügye, s a magyar közvéleménynek joga van nem csupán figyelemmel kísérni a törvényszerkesztési eljárást, de abba tevőlegesen is bekapcsolódni. A társadalom egyebek között az egyesülési jogról, illetőleg a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája kapcsán meggyőződhetett róla, hogy a vita nyomán teljesen átdolgozott, tartalmában és koncepciójában egyaránt nagy mértékbenn átalakított törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. A tárca továbbra is élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a törvénytervezeteket már a jogszabályelőkészítés viszonylag korai szakaszában, a tárcaegyeztetés és a Minisztertanács ülésén való megtárgyalás előtt nyilvánosságra hozza. Teszi ezt azért, mert az állampolgároktól és a társadalmi szervezetektől beérkező észrevételek gazdagítják a tervezeteket, segítik a törvényszerkesztő munkát. E tervezetek éppen ezért a legcsekélyebb mértékben sem véglegesek, tartalmuk a későbbi észrevételek, egyeztetések, testületi állásfoglalások nyomán változhat és ténylegesen változik is. A tárca eme gyakorlatát a Minisztertanács is helyesli. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 17:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|