|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság pályázati felhívása az 1956- os forradalom vértanúinak emlékművére (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - Gyászunk és szolidarításunk jeléül emlékművet kívánunk állítani a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak, és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának. A pályamű legyen összhangban a hellyel, ahová felállítják: azzal a temetői környezettel, melyet évtizedekig igyekeztek elzárni az emlékezők elől és szándékos elhanyagoltságban tartottak; mely a temetőárok szerepét játszotta, ahová a törvényen kívülieket temették el jeltelenül. A pályázat alapján felállítandó emlékmű az első jelképe annak, hogy a politikai önrendelkezés jogától megfosztott nemzet eltemetheti végre eddig temetetlen halottait, megadhatja a végtisztességet azoknak, akiket elsiratni sem lehetett. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pályaművek elbírálásában mindvégig érvényesülnie kell a legteljesebb nyilvánosságnak. Századokra szóló erkölcsi felelősséggel járó vállalkozásról van szó. A pályázat nyílt mindazok művészek számára, akik e pályázat célkitűzéseit a magukénak érzik. A zsűri - a kezdeményezés jogán - külön is felkérte az alábbi művészeket a részvételre: Bachman Gábor, Bakos Ildikó, Berczeller Rudolf, Bocz Gyula, Bukta Imre, Csutoros Sándor, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Galántai György, Gulyás Gyula, Haraszty István, INCONNU-csoport, Jovánovics György, Keserű Ilona, Lugossy Mária, Melocco Miklós, Pauer Gyula, Rajk László, Samu Géza, Sass Valéria, Schrammel Imre, Schwierkiewicz Róbert, Szalay Tibor, Szőllősy Enikő, Tornay Endre András, Várnagy Ildikó, Vigh Tamás. A részletes pályázati kiírás 1989. május 28-ig kérhető levélben a pályázat szervezőinél (Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Pályázati Titkárság, 1251 Budapest, Pf. 33.) A Történelmi Igazságtétel Bizottsága a jelentkezési határidőt követő napokban a pályázaton résztvevők nevét nyilvánosságra hozza. A pályázatra jelentkező művészek pályamunkájukat - a mű kisméretű modelljét vagy tervét - 1989. október 2-ig adhatják át a Történelmi Igazságtétel Bizottsága által a későbbiekben közölt címen. A pályaműveket a magyar képzőművészet szakértőiből és a szellemi élet más területeinek képviselőjéből álló, a Történelmi Igazságtétel Bizottság által felkért zsűri bírálja el. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|