|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Horváth István belügyminiszter nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 7., vasárnap - Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatára május 1-jétől jelentős személyi változásokat hajtottak végre a Belügyminisztérium vezetői körében. Gál Zoltán személyében új államtitkár dolgozik a tárcánál; négy új miniszterhelyettest neveztek ki, s posztjáról leköszönve három korábbi miniszterhelyettes vonult nyugállományba. A koncepcionális megújulást sejtető személycserék nyomán az MTI munkatársa arról érdeklődött Horváth István belügyminisztertől, hogy a változások a jövőben miként befolyásolják a tárca munkáját, összefüggésbe hozhatók-e azokkal a súlyos kritikákkal, amelyek az elmúlt hetekben a rendőrség munkáját érték.
- A minisztérium vezetésében bekövetkezett változások joggal keltették fel a közvélemény érdeklődését, hiszen azok mértéke egy kevésbé zaklatott politikai helyzetben is figyelmet keltett volna - mondta Horváth István, majd így folytatta: - A döntések okai valóban sokrétűek, azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a rendőrség munkáját ért bírálatok és a személyi változások között nincs közvetlen kapcsolat. Egy természetes generációváltásnak lehetünk tanúi a minisztérium vezetésében; annak minden következményével, igéretével. Véleményem szerint az utóbbi időben hangosabbá váló bírálatok mögött egyaránt meghúzódik a szükséges változásokat jószándékkal szorgalmazó törekvés - az, hogy szigorú társadalmi és törvényességi kontroll alá kerüljön a közhatalmi szervek minden megnyilvánulása -, másfelől fellelhető az államapparátust lehetetlenné tenni akaró, elfogadhatatlan politikai szándék is. A több millió rendőri intézkedés között elenyésző arányú a hibás, jogszerűtlen intézkedés. Én azonban a jogos kritikát mégsem ebben az összefüggésben szemlélem, mert a jogszerűtlen intézkedésekből egyetlen egy sem engedhető meg. A törvényes döntések óriási többsége senkinek sem adhat felmentést a hibás intézkedésért viselt felelősség alól. A feladatot főleg abban látom, hogy olyan jogi szabályozást, szervezeti és működési mechanizmust alakítsunk ki, amely az eddiginél is nagyobb garanciákat ad a jogszerűtlenség megelőzésére. (folyt.köv.)
1989. május 7., vasárnap 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horváth István belügyminiszter nyilatkozata (2. rész)
|
Azt hiszem, senki nem vitathatja, hogy a rendőrség a közrend érdekében kifejtett munkája során nem bizonytalanodhat el, mert ennek a közösség és a törvényeket tisztelő állampolgárok látják kárát. Ugyanakkor nem vitás, hogy más elvi alapra kell helyeznünk a társadalom és a rendőrség viszonyát. Sürgető teendőnknek tartom, hogy a jogállamiság követelményével összhangban nyilvános jogszabályok tartalmazzák a rendőrség kötelezettségeit és jogait. Ennek szellemében a többi között az állam- és közbiztonságról szóló törvény előkészítésén dolgozunk. Elemi követelménynek tartom, hogy a XX. századvég Magyarországán európai mércével mért közrendvédelem folyjék. Ennek alárendelten kell koszerűsítenünk a kiképzés és a továbbképzés, valamint a kiválasztás rendszerét is. A mainál sokkal nyíltabbá kívánjuk tenni a Belügyminisztérium tevékenységét, mert a valóban fontos állami és szolgálati érdekek szükséges zártságát leszámítva, a közvéleménynek tudnia kell, hogy mi történik ebben a minisztériumban. E célok megvalósítását szolgáló terveink tükrében, úgy gondolom, természetes, hogy az eddig eredményes munkát végző - de a nyugdíjkorhatárt elért - vezetőket olyanok váltsák fel, akikkel a munkában hosszabb távon lehet számolni. Ami a minisztérium további ,,civilesítését,, és a személyi változásokat illeti, itt valóban közvetlen az összefüggés, hiszen a Minisztertanács a belügyminiszter feladat- és hatáskörét tovább bővítette. Ez összhangban van azokkal a korábbi politikai szándékokkal, hogy a megnövelt, és minőségileg is megváltozott teendőket ellátó Belügyminisztériumnak karakterisztikus közigazgatási arculata legyen. A terület- és település-fejlesztés, a területrendezés, valamint a lakás-, telek- és kommunális ellátás kérdéseivel és a helyiségellátás központi irányításával is mi foglalkozunk. Átvettük továbbá a tanácsi tervezés és költségvetési gazdálkodás operataív irányítását is. A kormány szándéka ezzel az, hogy közvetlenebb és kevésbé tagolt kapcsolatot teremtsen a kormányzati és a területi irányítás között. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a tanácsokat valódi önkormányzatként kezelő kormányzati munka alakuljon ki - fejezte be nyilatkozatát Horváth István belügyminiszter. (MTI)
1989. május 7., vasárnap 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|