|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (1. rész)
|
1989. április 13., csütörtök - A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest.
Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány - a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében - elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyezettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktív hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány - kiegészítő intézkedések nélkül - 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hánapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor - részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán - a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mésékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ilymódon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított deviza-felhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt - össszefüggésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával - s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával - visszafogjuk az áruvásárlásra fordított deviza-felhasználást. (folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (2. rész)
|
A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak széndékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlőerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import-eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. (folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (3. rész)
|
A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergazdaságban - sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként - nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyag-árak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói árakban is megjelenik. Az import-termékek ára a leértékelés hatásaként - a kereslettől függően - már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések - például a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének - halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hgoy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközi hitelkapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar kormány kötelezettséget vállalt meghatározott célok teljesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. április 13., csütörtök 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről (4. rész)
|
Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az aktív árfolyampolitika, azaz a forint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenforgalmi folyamatok eddigi, és méginkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükéges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a Parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|