 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A szóvívői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula
igazságügyminisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszavazásról
és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezet napokon belül
megjelenik a sajtóban. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás
jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tartalmazta, azzal
azonban nem éltek, többek között azért sem, mert a népszavazás
részleteiben nem volt szabályozva. A tervezetet ismertetve az
államtitkár elmondta: népszavazás kiírását a köztársasági elnöknek,
a Minisztertanácsnak, legalább 50 országgyűlési képviselőnek,
illetve legalább 50 ezer állampolgárnak kell kezdeményeznie.
Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Országgyűlés
részleteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja, továbbá, ha azt
100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. Utóbbinak eldöntését
ugyancsak vitára bocsátják. A népszavazás elrendelésének és
lefolytatásának szabályai lényegében megegyeznek a választások
szabályaival. Az aláírások hitelességét, valódiságát mód lesz a
Népességnyilvántartó Hivatal útján ellenőrizni. Természetesen ez nem
járhat az állampolgárok zaklatásával, idézgetésével - hangoztatta.
Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bocsáthatók majd
népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről, illetve az
ezek mértékének meghatározásáról szóló törvények, a személyi
kérdésekben való döntések, valamint a nemzetközi szerződésekben
vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket
kihirdető törvények. Ez a jövőben megkötendő nemzetközi
szerződésekre vonatkozna, ám a törvénynek van egy olyan szakasza is,
amely szerint a már megkötött nemzetközi szerződésekből eredő
kötelezettségek teljesítése feletti kérdésben sem rendelhető el
népszavazás. Ezt a szövegrészt mindenképpen pontosítani kell - tette
hozzá Borics Gyula.
Farkas István, a társadalombiztosítási reform kormánybiztosa
beszámolt arról, hogy a létrehozandó önkormányzat a munkavállalók, a
munkáltatók és a speciális szociális érdekcsoportok képviselőiből
áll majd. Az önkormányzat lesz felelős a társadalombiztosítás
működtetéséért, ideértve a Társadalombiztosítási Alap működtetését
is. Testületei határoznák meg azt, hogy milyen legyen a kapcsolat a
Parlamenttel, a kormánnyal és a társadalombiztosítás végrehajtó
apparátusával. Az önkormányzat az Országgyűlésnek alárendelten
működne. Vezető testületeinek üléseire meghívják a
pénzügyminisztert, valamint a szociális és az egészségügyi
minisztert, így a kormány képviselőinek is módjuk nyílik
álláspontjuk kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|