|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)
|
E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit; véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés segítése. A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását, elősegíti a korszerü technolágiák átadását. Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá alárendeltségét és felelősségét. E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette: bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|