|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (46. rész)
|
Balogh László (Békés m. 14. vk.) elmondta, hogy a Békés ------------- megye keleti részén húzódó Élővíz-csatorna iszapkotrási munkájának elvégzésére vonatkozó kérdésére Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől a napokban írásban részletes választ kapott, s ezért eltekint a szóbeli indoklástól. Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) azt kérdezte Derzsi Andrástól, ------------ hogy mikor hatálytalanítják a gépjárművek tüzelőanyag- és kenőanyag-mennyiségi és -minőségi normájára vonatkozó rendeletet. A miniszter válaszában elmondta, hogy a jogszabályt még az első félévben hatályon kívűl helyezik, s így a vállalatok mentesülnek a bonyolult adminisztrációtól. Hozzátette: a normák rendszeres karbantartásának önkéntes alkalmazási lehetőségét azonban továbbra is biztosítani kívánja a minisztérium azoknak a vállalatoknak, amelyek az üzemanyag-takarékosságot ösztönözni akarják. Kovács András (Heves m., 10. vk.) két kérdést ------------- intézett a pénzügyminiszterhez a különleges helyzetből adódó vállalati többletjövedelmek elvonása tárgyában: - melyek azok a különleges körülmények, amelyek a többletelvonást indokolják, és mennyire normatívak ezek? - hogyan kapcsolható ez az elvonás az 1989. évi állami költségvetéshez? Villányi Miklós válaszában kifejtette: --------------- a befizetési kötelezettség megállapítása nem ellentétes az Országgyűlés által elfogadott költségvetéssel. A befizetési kötelezettség azokra a vállalatokra, szakágazatokra terjed ki, amelyeknél döntően ár-okokra, sajátos természeti és forgalmazási körülményekre visszavezethetően különleges jövedelem képződik. Ilyen például a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a belkereskedelmi ágazatból a termelőeszköz-nagykereskedelem - főként tehát az olyan szféra, ahol monopólhelyzet érvényesül a verseny helyett. A kormány mindazonáltal nem tekinti hosszú távú megoldásnak az ilyen többletjövedelem-elvonást - fűzte hozzá Villányi Miklós, és kilátásba helyezte, hogy ennek megszüntetésére a kereskedelemben esetleg már az idén sor kerülhet. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 20:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|