 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
-------------
emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant
méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az
infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok
arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -,
hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó
lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor
Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor
épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti
villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a
múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló,
luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy
ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint
előtte és utána bármikor.
Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban
az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az
autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai
mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10
milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A
világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos
mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési
program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának
korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De
kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A
külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az
autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a
vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell
azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben
motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése
nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény
ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a
magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az
országban maradna. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|