![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A budapesti független március 15-i megemlékezés és békés tüntetés szervezőinek nyilatkozata (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1989. március 20., hétfő - Felemelő volt, erőt és méltóságot sugárzott a budapesti független március 15-i megemlékezés. Ezt mindenekelőtt annak a százezer embernek köszönhetjük, akik a mesterségesen keltett hisztériával mit sem törődve eljöttek, hogy együtt emlékezzünk nemzeti ünnepünkön, s megmutassuk: mit kíván a magyar nemzet. Ám megalázó a kiszolgáltatottság, hogy ünnepségünk hangulatát és politikai üzenetét nem oszthattuk meg az ország népével. Nem oszthattuk meg mert: - Míg a protokolláris, Múzeum-kerti ünnepséget teljes egészében, élő adásban közvetítette a televízió, a nagyságrenddel nagyobb független megemlékezésről csak utólag és semmitmondó képsorokkal adott hírt. - Míg a hivatalos ünnepségeken elhangzott beszédeket leközölték a napilapok, a független megemlékezés beszédeit - okulván százezer ember helyeslésén - egymondatos kivonatokká szűkítették. - Míg a Televízió jelképes lefoglalásának aktusát, demonstrációnk csúcspontját a világ számos televízióállomása közvetítette, a magyar televízió erre nem talált alkalmat. - Míg a nyugati sajtó tudatta a világgal, hogy a Bem téren hitet tettünk a kelet- és közép-európai népek szolidaritása mellett, s hogy megemlékeztünk az 1956-os forradalomról és a megtorlásról, a hazai sajtó mindezt úgyszolván agyonhallgatta. A nemzeti és állampolgári önérzet mondatja velünk: arcpirító a sajtó irányítóinak magatartása, és megalázó, hogy nincsenek rá eszközeink: hallathassuk hangunkat. Bizonyosak vagyunk benne, hogy véleményünket a sajtó, a rádió és a televízió sok-sok munkatársa osztja. Itt köszönjük meg erőfeszítésüket, mellyel igyekeztek kibújni a kézi vezérlés szorításából. Mindaz, ami az idei március 15-e független megünneplése körül a sajtóban történt, fényesen igazolta: igenis vissza kell adni a napilapokat, a rádiót és a televíziót a nemzetnek, a társadalomnak. Nem nyugodhatunk bele, hogy ezek elnökeit és főszerkesztőit az MSZMP nevezi ki. Meg kell teremtenünk a szabad sajtót, mert ezt nem pótolhatja a felülről vezényelt közlési tolerancia. Meg kell teremtenünk, mert a szabad sajtó nélkül nincs manipulálatlan közvélemény, nincs félelemmentes politikai légkör, nincsenek szabad választások. Szabad sajtó nélkül nincs békés átmenet az egypártrendszerű diktatúrából a demokratikus, független, szabad Magyarország felé. (OS)
1989. március 20., hétfő 17:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|