 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte:
a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és
a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog,
illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy
sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges
természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam
legyen.
A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben -
és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív
jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő
feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk
megőrzése és fejlesztése érdekében.
A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány
elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami
egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak
érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése
ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági
indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az
új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív
bizalmatlansági indítvány.
A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása
során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban
szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene
sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki
kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák
kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák
külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István
állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett.
Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha
a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP -
támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják
fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|