|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg, lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki. Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|