 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett
szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát
és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is
eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek
csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen
körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban.
Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha
szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül
felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett
javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak
nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják
az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok
alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa
azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a
vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának
tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint
hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis
bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget
tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni.
Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét,
ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban,
ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd
mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani
szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas
lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e
része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési
elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók
egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző
variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami
tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a
lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan
elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban.
- Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az
alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú
távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai
viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és
tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|