|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit, az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait. Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak. - Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban, hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét problémáihoz, s napi megoldásokhoz. Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány készítése során is. Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz, környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy ,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető: nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,, is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül. Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|