|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (7. rész) Az ismételten elrendelt szavazást ezúttal dr. Horváth Jenő -----------------
|
(Bp. 1. vk.) szakította félbe. A jogban járatos képviselő - az ülés elnökével egyetértve - az ügyrendnek azt a bekezdését idézte, amely kimondja, hogy ha a kormány vagy az Elnöki Tanács, esetleg valamely bizottság valamelyik témának a napirendre tűzését javasolja, akkor azt meg kell tárgyalni. Az érdemi döntés már más lapra tartozik. Nem értett egyet viszont az önálló indítványok együttes kezelésével. Ezek felett nem lehet sommásan szavazni - mutatott rá. Az előírás szerint minden önálló indítványt fel kell vezetni, azokkal kapcsolatban a Parlament elnökének állást kell foglalnia. Az Országgyűlés pedig vita nélkül szavaz az egyes indítványok napirendre tűzése tárgyában. Dr. Horváth Jenő javasolta e szabály betartását. A törvényhozó testület az elhangzottak szellemében 337 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a napirendre tett indítványt. Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. Az interpellációk és a kérdések igen nagy száma miatt az ülés elnöke azt javasolta, hogy az első két munkanapot este 7, a harmadik ülésnapot pedig este 6 óráig tartsák. Ajánlotta: amennyiben az ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is. A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről határozott. Elsőként Kőrös Gáspárnak (Bács-Kiskun m. 4.vk.) azon --------------- indítványáról határoztak, hogy az Országgyűlés 1989-ben komplex módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indítványt - amellyel a Minisztertanács elnöke is egyetértett - a Parlament egyhangúlag elfogadta. Polgárdi József (Pest m. 17.vk) képviselő azt indítványozta, hogy --------------- a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogállásáról, szervezetéről, működéséről készüljön egy koncepció-gyűjtemény, s a számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslatot még az új alkotmány elfogadása előtt tüzze napirendre az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|