|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Kettősség jellemezte a testület véleményét a másik napirendi pontként tárgyalt Bécs-Budapest világkiállítással kapcsolatosan is. Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszternek a világkiállítás előkészítési munkálatait ismertető szóbeli kiegészítését követően a hozzászóló képviselők ugyan nem voksoltak a világkiállítás ellen, de - korábbi tapasztalataik alapján - elsősorban kételyeiket fogalmazták meg. Így Zsigmond Attila (Budapest) azt emelte ki, hogy a koncepciót már a jelentkezés pillanatában döntésre kellett volna bocsátani, mert a parlament az esetleges visszalépés következményeinek ismeretében ismét kényszerhelyzetbe kerül. Már most is felfedezhető ugyanis a közvéleményben analógia a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos országgyűlési döntéssel. A felelősségvállalási kötelezettség oldaláról közelítette meg a kérdést Varga Imre is, aki szerint, mivel teljességgel ismeretlen a bevételi oldal, a képviselők még nem érezhetik illetékesnek magukat a döntésre. Hangsúlyozta: a munkában résztvevő és hozzáértő szakembereknek, köztük a pénzügyi kormányzat képviselőinek kellene inkább - teljes személyes felelősséget vállalva - határozniuk. Kállai Ferenc (országos lista) hangoztatta: ma, amikor a közvélemény az áremelésekkel, az adórendszerrel és az elszegényedés veszélyével foglalkozik, nehéz megteremteni a ,,fogadókészséget,, a világkiállítás iránt, s a lakosság csak akkor nyerhető meg az ügynek, ha pontosan ismeri a várható és még életében élvezhető előnyeit. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye) annak a véleményének adott hangot, hogy az ország keleti fele háttérbe kerül a fejlesztéseket, beruházásokat illetően. A testület egyébként egyértelműen pozitívan ítélte meg a világkiállítás alapkoncepcióját, hiszen - mint mondták - hazánk elsősorban éppen a kultúra és a tudomány terén tud nemzetközileg is színvonalas értékeket felmutatni. A kulturális bizottság megvitatta az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját is. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szóbeli tájékoztatójában elsősorban a jogalkotási munka menetrendjét ismertette és azokra az alternatív javasolatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kérdésében a márciusi országgyűlésnek kell állást foglalnia. A vitában hozzászólók főként az államforma megnevezésével, az egy-, illetve kétkamarás országgyűléssel, illetve az új címerrel kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|