 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek
|
1989. február 26. vasárnap (MTI) - Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak a TANJUG által készített interjúnak teljes szövegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a juugoszláv hírügynökségnek.
- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű
vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény, - emelte ki
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása
előtt adott interjúban.
A magyar vezető a TANJUG hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo
Saranovicot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti
tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A
nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre
válaszolt, jegyzeteket nem használt.
- A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra,
hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos
következményekkel járó hibák, - folytatta Grósz Károly. De a tény,
hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok
versenyheyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom
nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem
tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem - tette hozzá Grósz
Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európában, sem Nyugat-Európában nem
oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A
legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan
mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám
túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja,
hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az
állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom,
abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A
harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé
jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt,
hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt
választódjanak ki. Íly módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s
társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős
biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek, mert ilyenek nincsenek
- de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell
mindezeket vállalnunk. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|