 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az
elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek.
Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem
partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és
összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os
eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak,
amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem
vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak
restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell
szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is
valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket.
A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért
is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a
nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő
meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta -
bár a párton belül senki sem késztette véleményének
megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét,
elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos
meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka
munkál.
Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett
nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer
képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre
válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és
állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben
kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra
vonatkozó kijelentéseit.
Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális,
tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a
sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A
tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi
sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét
előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal
születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a
felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország
kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a
népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések
ellentétes irányban hatnak.
A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását
nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|