|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecsere, kötetlen beszélgetés következett a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak részvételével.
Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a február 10-i Központi Bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, s egyben fontos lépést tett a vezető testület egy új értelemben vett - a vita, a véleménynyilvánítás jogát és a platformszabadságot is magában foglaló - pártegység felé. Megerősítette azt is, hogy nem volt és nincs ,,Pozsgay-ügy,,. A másik jelentős tett a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalalás. Az MSZMP ez irányban tett kezdeményezése abból a felismerésből fakad, hogy a mi körülményeink között csakis több párt nyílt küzdelmében valósulhat meg a politikai pluralizmus. Arra a kérdésre, hogy ez stratégiai, avagy csupán taktikai lépés volt-e, a párt vezető testülete részéről, Pozsgay Imre meggyőződéssel hangoztatta a szándék komolyságát. Kétségtelen - mondta -, hogy az új körülmények sürgetően követelik a párt belső megosztottságának felszámolását, a kommunisták körében is tapasztalható bizonytalanság és bizalmatlanság feloldását, a cselekvőképesség helyreállítását. Ehhez viszont elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés közelmúltunk történelmével. Az 1956-os események tisztázása az MSZMP jövőjére nézve sorskérdés - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Ezért az az értékelés, amelyet a történelmi albizottság megállapításaira alapozva személy szerint ő hozott nyilvánosságra, nem megfontolatlanul hangzott el, és mentes volt minden politikai praktikától. Hogy egyesek ilyesmit sejtettek mögötte, az minden bizonnyal összefügg közgondolkodásunk öröklött reflexeivel. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek. Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak, amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket. A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta - bár a párton belül senki sem késztette véleményének megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét, elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka munkál. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra vonatkozó kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések ellentétes irányban hatnak. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (3. rész)
|
Vezető szerepe a többpártrendszer körülményei közt azon múlik, hogy céljaihoz meg tudja-e szerezni a nép többségének helyeslését és támogatását. Ehhez az MSZMP-nek szervezeti kormányzati tapasztalatai jó esélyt adnak, az egyéb feltételeket pedig mielőbb meg kell teremteni. Nem lenne jó, ha a párt vereségként élné meg a több pártrendszerre való átmenetet, de az egész nemzet érdeke is azt kivánja, hogy az MSZMP megőrizze cselekvőképességét és befolyását, mert az általa meghirdetett politikai reform nélkül nincs gazdasági reform és kibontakozás sem. A többpártrendszerre való átmenet sokkal bonyolultabb folyamatnak ígérkezik, mint maga az elhatározás. Ezért az MSZMP-nek az újonnan alakuló pártokkal korrekt, türelmes viszonyt kell kialakítania. Erre mindkét oldalon készség is mutatkozik. Közös céljuk, hogy az ország elkerülje a katasztrófa veszélyét. Gazdasági kérdésekről szólva Pozsgay Imre a legveszélyesebb jelenségként az inflációt említette, kijelentve, hogy a kormánynak határozott intézkedéseket kell tennie a társadalom széles rétegeit sújtó elszegényedés ellen. Végül Magyarország lehetséges új államformájáról, kormányzati rendszeréről, a kidolgozás alatt és társadalmi viták előtt álló új alkotmány tervezetéről fejtette ki véleményét. Pozsgay Imre csütörtöki programja a Paksi Atomerőműben kezdődik, délután pedig Szekszárdon, Tolna megye értelmiségének képviselőivel találkozik. (MTI)
1989. február 15., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|