|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt
|
München, 1989. február 21.(SZER, Világhíradó) - Múlt év novemberében a Pilvax Kávéházban meghirdették a Független Kisgazda- , Földmunkás- és Polgári Párt működésének megindítását. A Kisgazdapárt nemrégiben közzétette az ideiglenes vezetőség irányelveit, amelyek a végleges pártprogram kidolgozását hivatottak segíteni. Az irányelvek néhány pontját emeli ki Vadász János. - A Kisgazdapárt még nem léphetett kidolgozott és jóváhagyott programmal a társadalom nyilvánossága elé. Ez csak egy demokratikus folyamat eredménye lehet az újjászerveződő párton belül. De ennek a folyamatnak az első lépése megtörtént. A Kisgazdapárt ideiglenes vezetősége irányelveket készített pártprogram kidolgozásához és ezeket nyilvánosságra hozta. Az irányelvek összeállítói korántsem lépnek fel a teljesség igényével. A dokumentumot csupán egy pártbeli vita kiindulópontjának tekintik. Most csupán néhány jellegzetességre indokolt rámutatni, elsősorban arra, amiben ez a tervezet az MSZMP állandóan módosuló,, kvázi-programjaitól különbözik. A tervezet bevezetőjében hangsúlyozzák: a Kisgazdapárt lehetőséget kíván nyújtani az ország polgárainak, hogy részt vegyenek abban a politikai munkában, amely a mély válságba jutott nemzet fölemelkedését szolgálja. Ez a fogalmazás arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a társadalompolitikai öntevékenysége hozhat kibontakozást, és a politikai pártok ennek nem a pótlására, hanem előmozdítására hivatottak. Az irányelvek négy fejezetre tagolódnak. Az elsőben az ország nemzeti érdekeiről és külpolitikai, külgazdasági orientációjáról van szó. A Kisgazdapárt politikailag semleges országot tekint kívánatosnak, a megújulás egyik feltételének tartja a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek önrendelkezési jogainak biztosítását. Sürgeti a KGST-viszony felülvizsgálását és az európai integrációhoz való kapcsolatok erősítését. A második fejezet irányelvei az ország demokratikus átalakulását célzó programpontokat ölelik fel. - A Kisgazdapárt az európai és nemzeti hagyományokon nyugvó korszerű, magyar jogállam megteremtését kívánja. Ennek a tömör bevezető mondatnak komoly érdeme mindaz, ami kimaradt belőle. Önmagáért beszél a két következő mondat: - Szabad választásokon és többpártrendszeren alapuló, állandóan ülésező Országgyűlést! - Kizárólag az Országgyűlésnek felelős, független kormányt! Ékes bizonyságául annak, hogy a legfontosabb tennivalókat csak egyszerűen lehet megfogalmazni. Figyelmet érdemlő, hogy a Kisgazdapárt az új alkotmányt nem kívánja a jelenlegi parlamentre bízni. Sürgeti alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását - bár helyesebb lett volna választást mondani összehívás helyett - és az új alkotmány népszavazás útján történő elfogadását. Lényeges a világnézeti pluralizmusra és egyenlőségre irányuló követelés, mert ennek biztosításával kerülhető el, hogy bármilyen párt valamiféle vezető világnézet kisajátításával vezető szerepre tartson igényt a többivel szemben. Sajnos a rögtönzés és bizonyos rendszertelenség jegyeit viseli a harmadik fejezet, amely a gazdasági és szociális feladatokkal foglalkozik. A programpontok lényegesen nem különböznek az MSZMP reformista szárnyának gazdasági elképzeléseitől. Ez bizonyos fokig vonatkozik a mezőgazdaság reformját érintő pontokra is. A Kisgazdapárt tradícióit, hagyományos profilját figyelembe véve ezen a területen különösen indokolt a falusi lakosság érdekeit kifejező program átfogó és következetes megfogalmazása, amire a pártnak még természetesen alkalma nyílik. Komoly érdeme a tervezetnek, hogy külön fejezetben foglalkozik a környezet és az életminőség védelmét célzó feladatokkal. Követeli például a társadalom népszavazásban érvényesülő vétójogát minden döntésben, amely a környezet sorsát, jövőjét befolyásolja. Mindent összevéve, ez a tervezet értékes hozzájárulás a demokratikus átalakuláshoz,, egy újjászerveződő politikai párt önálló programja felé tett első lépés. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|